A közelmúltban egy nagyon dinamikusan fejlődő, öt évvel ezelőtt szinte a „nulláról” induló, biotermesztésre szakosodott Két Kuvik biogazdaság alapítóival beszélgettünk a biotermesztés gyakorlati kérdéseiről. Bízunk benne, hogy a most közreadott interjú értékes és használható információkat tartalmaz azok számára akik hasonló gazdálkodási forma beindításán gondolkodnak.
Néhány szóban a Két Kuvik biogazdaságról
A Két Kuvik biogazdaságot két, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum-án végzett fiatal agrármérnök, Járosi Adrienn és Kovács Gergely alapította Székesfehérvárott. Ökológiai módszereket alkalmaznak a szántóföldi növénytermesztésben és a kertészetben, céljuk olyan gazdálkodási rendszer kialakítása, mely nem csupán megtűri, hanem segíti, védi a működési területünkön élő, fészkelő, táplálkozó, átvonuló, emberi mércével mérve „hasznos” élőlényeket. A gazdaság napjainkra már nagyon széles tevékenység portfólióval rendelkezik. A szántóföldi növénytermesztéstől a gyümölcstermesztésig és a burgonya- valamint zöldségtermesztésig számos területre kiterjed a tevékenységük.
-Hogyan lehet valakiből biotermelő?
-Hivatalosan biotermelő akkor lehet valaki, ha valamelyik ellenőrző szervezettel szerződést köt, és vállalja az előírások betartását.
A legfontosabb, hogy a műtrágyák és növényvédő szerek elhagyása környezettudatosságból történjen. A szántóföldön vagy ültetvényben tevékenykedő biogazda egyúttal környezetvédő is,
aki sokat tud tenni a talaj és a felszín alatti vizek megóvásáért.
A gyomirtók és rovarlőszerek elhagyása nyomán élőlények tucatjai találnak táplálékot az ökológiai területeken.
Ha valaki ezeket elsődlegesen fontosnak tartja, akkor örömmel vállalja az alacsonyabb termésszintekkel járó biogazdálkodást.
Amúgy a biogazdálkodás tárgyi feltételei kevés speciális eszköztől (gyomfésű) eltekintve nem sokban különböznek egy konvencionális gazdaságétól.
-A gazdálkodásuk megkezdésekor milyen ismertek hiányát érezték a leginkább?
-Leginkább a gyakorlat hiányát éreztük. Elméletben jó ötleteink voltak (több lábon állás, sokszínű vetésszerkezet), ám azt már a gyakorlat mutatta meg, hogy így kis mennyiségű, és ezért nehezen értékesíthető tételeket termeltünk. A saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy el kell érnünk a bűvös 24 tonnás kamionos tételt, ez pedig a kezdeti 37 hektáron évi 7-8 növénnyel nem volt lehetséges. Ennek szellemében kellett csökkentenünk a termelt növényfajok számát és növelni a parcellaméreteket, de emellett a terület is nőtt, jelenleg 56 hektárt művelünk
-Közel 5 év távlatában visszatekintve, amióta ezt a tevékenységet folytatják milyen mérföldköveket tudnának megnevezni a gazdaságuk életében?
-Nagyon lényeges volt, hogy már a második gazdálkodási évtől benne vagyunk az AKG (Agrár-Környezetgazdálkodási Támogatás) ökológiai célprogramjaiban, így igénybe vehettük az átállás során igényelhető magasabb támogatási összegeket.
Az AKG-támogatás minden évben stabil, tervezhető bevételt jelent.
Kezdetben jórészt bérszolgáltatást vettünk igénybe. 2011 során megvásároltuk az első saját traktorunkat, beszereztünk új munkagépeket (kasza, gyomfésű) és felújítattunk egy régi Lajta vetőgépet.
Ez hatalmas változást hozott a mindennapokba. Sokkal több munkát el tudunk végezni, ami nem csak anyagilag kedvező. Az ökológiai gazdálkodás szellemiségével rokon az, hogy a vetés esetleg napokig tart, a vetőmagot utánfutóval kell kivinnünk, cipekedünk, kinn alszunk a föld szélén, reggel tüzet rakunk, hallgatjuk az ébredő Természet hangjait. Korában csak meg kellett rendelni a munkát a szolgáltatótól, aki egy 200 lóerős traktorral másfél-két óra alatt végzett is…
-Tapasztalataik szerint a biotermelés egyfajta garanciát jelent a jobb értékesítést illetően?
-Az eddigiekben jórészt konvencionális termékként tudtuk a termést értékesíteni, hiszen a szántóföldek első csoportja csupán tavaly februárban állt át. Meg lehet találni az ökológiai értékesítési csatornákat, de nem mindig egyszerű. Tapasztalataink szerint az extenzív termelés alacsony ráfordításai, illetve a támogatások (területalapú, AKG) együttesen megfelelő bevételt biztosítanak akkor is, ha a termést nem tudjuk bioként értékesíteni.
-Termékeiket kizárólag a hazai piacon értékesítik vagy kerül belőle az országhatárokon túlra is?
-Egyelőre itthon keresünk piacot a termékeinknek, hazai malmok, állattartó gazdaságok, lovardák vannak a vevőink között. A burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt a lakóhelyünkön (Székesfehérváron) értékesítjük. Korábban próbálkoztunk piacozással, és jártunk Ökovásáron, székesfehérvári Helyi Termék Fesztiválon, helyi termelői piacokon (Tihany, Veszprém). Elképzelhető, hogy a szántóföldi növényekből a jövőben sor kerül nagyobb tételek külföldi értékesítésre, de nem törekszünk erre mindenáron.
-A mai gazdasági környezetben mekkora feladat piacot találni a termékeiknek?
-Az értékesítésben nagyon nagy segítséget jelent az internet. Nem csak mi tudunk könnyen utánajárni feldolgozóüzemeknek, hanem a potenciális vevők is egyszerűbben ránk bukkannak. Ez biosárgarépát fogyasztó Gerson-diétás háziasszony éppúgy lehet, mint 200-300 lucernabálát kereső kereskedő.
- A tudatos vásárlók száma egyelőre alacsony és az így is marad mindaddig, amíg az emberek kénytelenek árállás szerint vásárolni. A mai anyagi lehetőségek mindenki számára világosak. De, véleményük szerint állami szinten milyen programokra, projektekre lenne szükség, hogy az emberek tudatosabb fogyasztókká váljanak?
-Az utóbbi egy-két évben komoly programok népszerűsítik a helyi termékeket, ami valóban eredményesnek tűnik. Jól működő honlapok juttatják el a kistermelők elérhetőségét az internethasználó fogyasztókhoz. Ezeket az akciókat feltétlenül érdemes folytatni.
A bioélelmiszerek fogyasztása hazánkban meglehetősen alacsony. Ennek növelése a teljes ágazat támogatásával volna lehetséges. El kell érni, hogy egyre többen vágjanak bele az ökológiai gazdálkodásba és a képződött alapanyagok feldolgozása itthon történjen. Ha megfelelően változatos termékskála jön létre ilyen egészséges élelmiszerekből, akkor a gazdag kínálat alighanem megteremtené a keresletet, ez pedig a mezőgazdaságra, a vidék megtartóképességére és az általános egészségi állapotra egyaránt jó hatással lenne.
Forrás: agrárágazat
