86/2006. (XII. 23.) FVM rendelet
A géntechnológiai tevékenységrõl szóló 1998. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 34. §-ának (11) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben - a következõket rendelem el:
A rendelet alkalmazási köre
1. § E rendeletet a géntechnológiával módosított növények és a hagyományos módon, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények adott térségben egymás mellett folytatott termesztésére (a továbbiakban: egymás melletti termesztés), az azzal kapcsolatos raktározásra, szállításra és a géntechnológiával módosított növények vetõmagjának forgalmazására kell alkalmazni.
A termesztési engedély iránti kérelem
2. § (1) A termesztési engedély beszerzése érdekében az 1. számú melléklet szerinti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) kell a termesztési hatósághoz benyújtani.
(2) A kérelemhez mellékletként csatolni kell a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiállított külön jogszabály szerinti egyedi blokktérképeket.
(3) Ha a Törvény 21/B. § (3) bekezdése szerint több termelõ közösen kíván kérelmet benyújtani a termesztési hatósághoz, akkor az 1. számú melléklet szerinti kérelmet mindegyiküknek külön-külön kell kitölteni a saját használatban lévõ földterületük vonatkozásában, és az így kitöltött kérelmeket együttesen nyújtják be.
Az egymás melletti termesztéssel kapcsolatos ismeretek megszerzése
3. § (1) Az egymás melletti termesztéshez szükséges ismeretek megszerzésére vonatkozó, a Törvény 21/B. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítése érdekében annak, aki géntechnológiával módosított növényt kíván termeszteni, vagy az általa alkalmazott személynek (a továbbiakban: termesztési referens) részt kell vennie az egymás melletti termesztésre vonatkozó államilag elismert szakképesítést (a továbbiakban: szakképesítés) nyújtó oktatáson. A termesztési engedély feltételeként meghatározott ismeretek megszerzését a kérelmezõ azzal igazolja, hogy a termesztési engedély iránti kérelemhez csatolja saját vagy a termesztési referensnek a szakképesítésrõl szóló bizonyítványát.
(2) Az Európai Unió más tagállamaiban szerzett, egymás melletti termesztésre vonatkozó képesítést igazoló bizonyítványok abban az esetben ismerhetõek el, ha a géntechnológiával módosított növényt termelõ, illetve a termesztési referens a külön jogszabály szerinti szakmai és vizsgakövetelményekhez igazodó különbözeti vizsgán megfelelt, amelyet okirattal igazol.
(3) Az (1) bekezdés szerinti képzés elvégzését követõen a géntechnológiával módosított növényt termelõnek, illetve a termesztési referensnek ötévenként kötelezõ továbbképzésen kell részt vennie.
Pufferzóna mértékének meghatározása és a termesztés egyéb feltételei
4. § (1) A Törvény 2. §-ának q) pontja szerinti pufferzóna minimális mértékét a 2. számú mellékletben foglalt táblázat tartalmazza.
(2) A termesztési hatóság a termesztési engedélyt, illetve a Törvény 21/B. §-ának (7) és (8) bekezdése szerinti esetben a szakhatóság az állásfoglalását az alábbi termesztést befolyásoló adottságok alapján adja meg:
a) a faj- és fajtaspecifikus átporzódás tekintetében (a termeszteni kívánt géntechnológiával módosított növényhez taxonómiailag közel vagy távol álló fajok/fajták találhatók-e a parcella közelében),
b) hasznosítási cél,
c) tenyészidõszak,
d) szaporodásbiológiai jellemzõk; interspecifikus keresztezõdésre való hajlam a parcellát övezõ nem géntechnológiával módosított rokon fajokkal,
e) térségi adottságok:
1. a termeszteni kívánt géntechnológiával módosított növényfaj, illetve fajta elterjedtsége, nem géntechnológiával módosított növényhez viszonyított termõterülete az adott térségben,
2. a parcella formája és mérete (az adott térségben jellemzõ parcellákhoz képest),
3. az adott térség jellemzõ klimatikus feltételei,
4. az adott térségre jellemzõ domborzati viszonyok,
5. a megporzást és a pollen közvetítette génáramlást befolyásoló tényezõk,
6. védett természeti területektõl, érzékeny természeti területektõl, illetve NATURA 2000 területektõl való távolság.
(3) A termesztési engedély kiadásához szükséges hozzájárulás- és nyilatkozat-mintákat a 3. számú melléklet tartalmazza. A hozzájárulást és a nyilatkozatot tulajdonosonként, illetve földhasználónként kell kitölteni.
5. § (1) A termesztési engedéllyel rendelkezõ termelõ köteles betartani a géntechnológiával módosított növények termesztéséhez kapcsolódó következõ elõírásokat:
a) szükség szerint megfelelõ vetésforgó rendszerek alkalmazása,
b) a termelési ciklusnak a szomszédos termelõkkel történõ összehangolása,
c) a termesztési ciklust követõ évben, illetve években az árvakelések ellenõrzése és - a következõ vetésekre figyelemmel gazdasági kárt okozó esetekben - megszüntetése,
d) a termelõ használatában lévõ parcellát szegélyezõ utak, szegélyek, árkok, szérûk, tárolók környezetének, szegélyének tisztán tartása, ápolása,
e) a hagyományos módon, az ökológiai gazdálkodással elõállított és a géntechnológiával módosított termények keveredésének megakadályozása érdekében a géntechnológiával módosított növények termesztése és betakarítása során a munkagépeket és egyéb felhasznált munkaeszközöket tisztán kell tartani, így különösen gondoskodni kell a munkaeszközöknek a géntechnológiával módosított terményekkel végzett munkamûveleteket követõ tisztításáról és a tisztítási hulladék megsemmisítésérõl.
(2) A termelõ, illetve a raktározási és szállítási tevékenységet végzõ köteles
a) a géntechnológiával módosított termények raktározása esetén a más terményekkel, termékekkel történõ keveredést megakadályozni, így elvégezni különösen a más terményektõl való térbeli elkülönítést, valamint a géntechnológiával módosított termények tárolására használt raktárhelyiségek, tartályok és egyéb tárolók kiürülése után azok kitakarítását és a takarítási hulladék megsemmisítését,
b) géntechnológiával módosított termények szállítása esetén megakadályozni a veszteségeket, elpergést és a más termékekkel történõ keveredést, így elvégezni különösen a más termékektõl való térbeli elkülönítést, valamint a géntechnológiával módosított termények szállítására használt szállítóeszközöknek és tartályoknak a szállítást követõ kitakarítását és a takarítási hulladék megsemmisítését.
6. § (1) A termelõ a géntechnológiával módosított növény termesztésére vonatkozó elõírások teljesítésének ellenõrzése érdekében a mezõgazdasági parcellán végzett tevékenységekrõl a 4. számú melléklet szerinti termelési naplót köteles vezetni.
(2) A termelési naplóban rögzíteni kell a termelõ által a vetés, betakarítás, szállítás, tárolás során a keveredés megakadályozására tett intézkedéseket, így különösen az alkalmazott vetésforgót, az észlelt árvakelést, a gépek, berendezések, jármûvek, raktárak tisztítását.
(3) A raktározási és szállítási tevékenységet végzõnek nyilván kell tartania a géntechnológiával módosított termény raktározását, illetve szállítását, valamint az 5. § (2) bekezdése szerinti tevékenységet.
7. § A termelõ a termelési naplót, a raktározási és szállítási tevékenységet végzõ a 6. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásokat legalább 5 évig köteles õrizni, és azokat az ellenõrzés során az ellenõrzést végzõnek bemutatni.
8. § Amennyiben termesztési referenst alkalmaz a termelõ, a termesztési referens feladata elõsegíteni a géntechnológiával módosított, a hagyományos, valamint az ökológiailag elõállított mezõgazdasági termékek egymás mellett termesztésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések, valamint az engedélyben foglalt elõírások termelõ általi betartását.
Ellenõrzés
9. § A törvény III. fejezetében foglalt elõírásokat a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervei ellenõrzik.
Záró rendelkezések
10. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba.
11. § A rendelet tervezetének a mûszaki szabványok és szabályok terén történõ információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, a 98/48/EK irányelvvel módosított 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében elõírt egyeztetése megtörtént.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
12. § Ez a rendelet a géntechnológiával módosított élelmiszerekrõl és takarmányokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK rendelete 43. cikkének 2. pontja végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
5 lenyűgöző arborétum télen Magyarországon
Az arborétumok nemcsak tavasszal vagy ősszel nyújtanak maradandó élményt. Télen különleges hangulat lengi be őket, a hóval borított tájak pedig egyedülálló látványt...
Agyaggolyók a növénygondozásban: Minden, amit tudnod kell
Az agyaggolyók – vagy más néven LECA (Lightweight Expanded Clay Aggregate) – a kertészkedés és növénygondozás világában az egyik legnépszerűbb talajhelyettesítők...
A legnépszerűbb karácsonyi cserepes virágok bemutatása és gondozása
A karácsonyi cserepes virágok nemcsak szemet gyönyörködtetőek, hanem melegséggel és életörömmel töltik meg otthonunkat az ünnepek idején. A karácsonyhoz szorosan kapcsolódnak...
Hogyan lesz piros a mikulásvirág? Tippek a virágoztatáshoz
A mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima) az ünnepi időszak egyik legkedveltebb növénye, hiszen élénkpiros (vagy néha rózsaszín, fehér) fellevelei igazi karácsonyi hangulatot...
Téli borsó vetése: hasznos tippek a gazdag tavaszi szürethez
A téli borsó vetése izgalmas kertészeti projekt, amely lehetővé teszi, hogy a természet ritmusát követve már tavasszal az elsők között szüretelj friss, zsenge borsószemeket....
A legszebb orchidea fajták: ezeket add ajándékba idén karácsonykor
Az orchidea fajták nemcsak különleges szépségükkel, hanem eleganciájukkal is lenyűgöznek, így tökéletes ajándékot jelentenek bármilyen alkalomra – különösen az...
Öreg karácsonyi kaktusz? Mutatjuk, hogyan fiatalíthatod meg
A karácsonyi kaktusz (Schlumbergera) sok háztartás kedvence, különösen a téli ünnepek alatt, amikor gyönyörű virágait bontja. Az idő azonban a növényekre is hatással van, és...
Az ásás: a talajforgatás előnyei és hátrányai szakértői szemmel
A talajforgatás, más néven ásás, avagy talajművelés, a mezőgazdasági gyakorlat része, amely számos előnnyel jár, de a modern agrárkutatások és környezeti megfontolások...
Vágott vagy földlabdás karácsonyfa? Így válassz a szakértő szerint
A karácsony közeledtével sok család számára elengedhetetlenné válik a karácsonyfa kiválasztása. A legelterjedtebb lehetőségek közé tartozik a vágott és a földlabdás...
Ehető karácsonyi dekorációk – Szép és finom ötletek az ünnepekre
Az ehető karácsonyi dekorációk nemcsak feldobják az ünnepi hangulatot, finomak és szépek, hanem közös kreatív programként is szolgálnak a család számára. Mézeskalács...
Föld nélküli amarillisz nevelés: vízben vagy viaszosan is csodás
Az amarillisz (Hippeastrum) az egyik legkedveltebb szobanövény, különösen télen és kora tavasszal, amikor gyönyörű, nagy virágai az otthon díszei lehetnek. Bár hagyományosan...
Fenyőfa vásár kisokos: melyik karácsonyfa fajtát válaszd idén
A fenyőfa vásárok megjelenése hivatalosan is elindítja az ünnepi készülődést, és ilyenkor sokan azon gondolkodnak: idén milyen legyen a fa? Kicsi vagy nagy? Klasszikus lucfenyő,...