2007. évi XVI. törvény, állattenyésztés, 1993. évi CXIV. törvény módosítása, erdészeti hatóság, erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló 1996. évi LIV. törvény módosítása, takarmányszõlõtermesztés, szõlõte

egyes agrár tárgyú törvények módosításáról

Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása

1. § Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 41. §-ának bevezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § kiegészül a következõ (2) bekezdéssel és a jelenlegi szöveg számozása (1) bekezdésre változik:
"41. § (1) Tenyészállat, illetve szaporítóanyag behozatala a tenyésztési hatósághoz történt bejelentés és a külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételek megtartásával végezhetõ, ha"
"(2) A bejelentési kötelezettséget az Európai Unió tagállamából történõ behozatal esetén a tenyésztési hatóság felszólítására a beszállítást megelõzõ napon, harmadik országból történõ behozatal esetén a beszállítást legalább 15 nappal megelõzõen, külön felszólítás nélkül kell teljesíteni. A tenyésztési hatóság az Európai Unió tagállamából történõ behozatal esetén kivételes esetben a beszállítást két nappal megelõzõ értesítésre is felszólíthat."
2. § Az Átv. 47/A. §-a a következõ új 7. ponttal egészül ki, egyidejûleg a § jelenlegi 7-31. pontjának számozása 8-32. pontra változik:
(Ez a törvény)
"7. az egyes élõállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belsõ piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenõrzésekrõl szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvnek;"
(való megfelelést szolgálja.)
3. § Az Átv. 49. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
"b) a miniszter, valamint a természetvédelemért felelõs miniszter, hogy a védett õshonos és a veszélyeztetett mezõgazdasági állatfajták körét, valamint a kijelölésük rendjét együttes rendeletben határozza meg."

Az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló 1996. évi LIV. törvény módosítása

4. § Az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Evt.) 4. § (2) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki:
(E törvény hatálya nem terjed ki a faállománnyal borított földrészletek közül:)
"h) az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekbõl álló, külön jogszabály alapján létesített ültetvényre."
5. § Az Evt. 60. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az erdõ faállományának kitermelését - a faültetvény kivételével - az üzemtervi elõírásokkal összhangban is csak az erdészeti hatóság engedélye alapján lehet végezni. A fakitermelési munka végrehajtója köteles az engedély egy példányát a munkavégzés során magánál tartani és azt az erdészeti hatóság képviselõjének felszólítására bemutatni. Ennek elmulasztása az erdõgazdálkodási szabályok megsértésének minõsül és ebben az esetben a hatóság képviselõje a munkát leállítja, továbbá a munkavégzõt a helyszín elhagyására felszólítja. A faültetvénybõl történõ fakitermelést az erdészeti hatóságnak elõzetesen be kell jelenteni."
6. § Az Evt. 74. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az erdészeti hatóság külön jogszabály szerinti esetben szakhatóságként eljárva az erdõterület megosztásához akkor adja meg a hozzájárulást, ha az újonnan kialakítandó földrészletek közúton vagy erdészeti magánúton megközelíthetõk, és szélességük átlagosan a harminc métert eléri, továbbá a megosztással ültetvény és ültetvényszerû erdõk esetében másfél hektárnál, egyéb esetekben három hektárnál kisebb földrészlet nem keletkezik."
7. § Az Evt. 79. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a § a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolást az erdei termék szállítója köteles a szállítás során magánál tartani és azt a hatóság képviselõjének felszólítására bemutatni.
(3) Amennyiben az erdõgazdálkodó az (1) bekezdésben foglalt, vagy a szállító a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, az az erdõgazdálkodási szabályok megsértésének minõsül."
8. § Az Evt. 102. §-a a következõ (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, és a § (2) bekezdésének számozása (4) bekezdésre változik:
"(2) Az erdõgazdálkodási szabályok 79. § (2) bekezdése szerinti megsértése esetén az erdõgazdálkodási bírságot a szállítóval szemben kell kiszabni.
(3) Az erdõgazdálkodási szabályok 60. § (1) bekezdése szerinti megsértése esetén az erdõgazdálkodási bírságot a fakitermelési munka végrehajtójával szemben kell kiszabni."
9. § Az Evt. 103. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:
"Az erdõvédelmi bírság legkisebb mértéke ötezer forint, legnagyobb mértéke kétszázezer forint. Amennyiben az erdõ látogatója fakitermelést végez anélkül, hogy arra jogosult lenne, az erdõvédelmi bírság összege a kitermelt faanyag minden köbmétere után harmincezer forint."

A vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

10. § A vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 12. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A vadászterület határának megállapítására irányuló földtulajdonosi gyûlés legkorábban a vadgazdálkodási üzemterv érvényességének lejártát megelõzõ 6 hónappal hívható össze."
11. § (1) A Vtv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A vadászati jog haszonbérlõje lehet:
a) vadászjeggyel rendelkezõ tagokból álló egyesület (a továbbiakban: vadásztársaság);
b) a vadásztársaságok érdek-képviseleti szerve;
c) a mezõgazdasági, illetve erdõgazdálkodás ágazatba sorolt, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, továbbá az erdõbirtokossági társulat, feltéve, ha a vadászterület legalább 25%-át mezõgazdasági, erdõgazdálkodási vagy természetvédelemmel Összefüggõ gazdasági tevékenység céljából használja."
(2) A Vtv. 16. §-a (4) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A vadászterület ismételt haszonbérbe adása esetén a haszonbérlõt e törvény alapján elõhaszonbérleti jog illeti meg. E törvénynek az elõhaszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit azoknak a jogosultaknak az esetében kell alkalmazni, akik a vadgazdálkodási üzemterv lejártának napján érvényes haszonbérleti szerzõdéssel rendelkeznek, és az újonnan kialakított vadászterületnek legalább a felét az elõzõ üzemtervi ciklusban is haszonbérelték."
12. § A Vtv. 31. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a § jelenlegi (2)-(3) bekezdése számozása (3)-(4) bekezdésre változik:
"(2) Amennyiben a vadászterületen korábban létesített létesítmények, berendezések tulajdonjogának, illetve a használatának kérdésében a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáig nem jön létre megállapodás, a létesítmények, berendezések létesítõje a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint megtérítési igénnyel léphet fel a jogosulttal szemben."
13. § A Vtv. 32. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A mesterséges vadtenyésztési tevékenység engedély nélküli folytatása, továbbá a vad engedély nélküli, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérõ zárttéri tartása a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minõsül."
14. § A Vtv. 68. § (1) bekezdése a következõ f)-g) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában tiltott vadászati eszköznek minõsül:)
"f) a hurok, horog, madárlép, verem;
g) a mûködése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív háló."
15. § (1) A Vtv. 71. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ j)-k) ponttal egészül ki:
(A vadászat rendje megsértésének minõsül az alábbi vadászat:)
"a) légi jármûbõl, vadászható madárfajok esetén a motoros jármûbõl vagy jármûrõl, vadászható emlõsfajok esetén mozgó motoros jármûbõl vagy jármûrõl, továbbá az óránként öt kilométert meghaladó sebességgel közlekedõ vízi jármûbõl;"
"d) mesterséges fényforrás, továbbá a fényszóró engedély nélküli használatával;"
"j) vadászati tilalmi idõben, vadászati kíméleti területen, a vadászati tilalom hatósági elrendelése ellenére folytatott vadászat,
k) a jogszabályban foglaltak kivételével a vadászati idényen kívüli - a vadászati hatóság engedélye nélküli - vadászat."
(2) A Vtv. 71. §-a (2) bekezdésének b) és g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ h)-m) ponttal egészül ki:
(A vadászat rendje megsértésének minõsül továbbá az alábbi eszközökkel történõ vadászat:)
"b) a sörétes vadászlõfegyverrel a két tölténynél nagyobb tárkapacitású öntöltõ (félautomata) vagy önmûködõ (automata) sörétes vadászlõfegyver;"
"g) a vad megtévesztésére alkalmas mesterséges anyag, valamint vak és megcsonkított élõ csali állat;"
"h) az áramütést elõidézõ elektromos eszközök;
i) az emlõsfajok ejtõhálóval történõ befogásának kivételével a robbanószerek;
j) tükör és más vakító eszköz, továbbá gázok és kifüstölés;
k) elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök;
l) mérgezett vagy altató csalétkek;
m) vadászható emlõsfajok esetében a mûködése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív csapdázási módszer, vadászható madárfajok esetében a madarak tömeges vagy nem szelektív befogását vagy elpusztítását eredményezõ, illetve a fajok helyi eltûnését eredményezõ csapdázási eszköz, illetve eljárás és módszer."
(3) A Vtv. 71. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
"(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül a vadászat rendje megsértésének minõsül, ha a vadász megsérti az azonosító jel használatára vonatkozó, a törvényben, illetve külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket."
16. § A Vtv. 81. §-a (3) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:
"Amennyiben a felek a szakértõ személyének kiválasztásában nem tudnak megállapodni, vagy ha a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a szakértõt a károsult kérelmére a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzõje (a továbbiakban: jegyzõ) rendeli ki."
17. § A Vtv. 83. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az (1) bekezdés g) pontja szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minõsül, ha a jogosult:
a) nem veszi át a vadászati hatóságtól az azonosító jeleket, illetve nem készíti el a felhasználásukra vonatkozó részletes szabályokat, a vadászévre kiadott azonosító jelek felhasználásáról határidõben nem számol el a vadászati hatóságnak, vagy a jogosultság megszûnését követõ 15. napig az azonosító jelekkel nem számol el, és a társas, egyéni vadászati naplót, teríték-nyilvántartást, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplóját nem adja le a vadászati hatóságnak;
b) amennyiben a jogosult személyében, valamint a vadászterület határában az üzemtervi ciklust követõen nem történt változás, és az új üzemtervi ciklus megkezdését követõ 15. napig nem kéri a társas, illetve egyéni vadászati napló és a teríték-nyilvántartás, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplója vadászati hatóságnál történõ lezárását és ismételt érvényesítését;
c) a vadászterületnek nem minõsülõ területen vagy a vadasparkban tartott nagyvadat hatósági engedély nélkül a vadaskertbe kihelyezi, valamint a hatósági engedéllyel vadaskertbe kihelyezett nagyvad megjelölésére vonatkozó elõírásoknak nem tesz eleget, továbbá vadászterületnek nem minõsülõ területrõl vagy vadasparkból származó nagyvadat szabad vadászterületre helyez ki;
d) az éves vadgazdálkodási tervtõl engedély nélkül eltér;
e) a hivatásos vadász alkalmazása során
ea) az alkalmazás megszûnését 15 napon belül nem jelenti be a vadászati hatóságnak,
eb) a hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó kötelezettségének a vadászati hatóság felhívására nem, vagy nem a törvényben foglalt feltételek szerint tesz eleget;
f) elmulasztja a vadászati engedéllyel rendelkezõ vadász egyéni lõjegyzékébe bejegyezni a vadászterület kódszámát."
18. § (1) A Vtv. 84. § (1) bekezdése a következõ i)-j) ponttal egészül ki:
(A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:)
"i) a vadász, ha a vadászjegy, az egyéni lõjegyzék, a hivatásos vadász szolgálati naplója elvesztését, megsemmisülését vagy azok tõle való eltulajdonítását 5 munkanapon belül elmulasztja bejelenteni a vadászati hatóságnak;
j) aki a vadászkutya vezetõjeként a vadászat megkezdésekor a jogszabályban elõírt megkülönböztetõ jelzéssel a vadászkutyát nem látja el."
(2) A Vtv. 84. § (2) bekezdése elsõ mondatának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"Az (1) bekezdés a)-f) és i)-j) pontjai esetében a vadvédelmi bírság mértéke legalább tízezer forint, legfeljebb kétszázezer forint lehet."
19. § A Vtv. 101. § b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:)
"b) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élõhelyek, valamint a vadon élõ állatok és növények védelmérõl, 2. cikk, 6. cikk (1)-(2) bekezdés, 11. cikk, 12. cikk, 14. cikk, 15. cikk és VI. számú melléklet."
A növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. törvény módosítása

20. § (1) A növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Ntv.) 5. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfû virágbimbó kialakulását megakadályozni és ezt az állapotot a vegetációs idõszak végéig folyamatosan fenntartani."
(2) Az Ntv. 7. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A közérdekû védekezés költségei magukba foglalják a vállalkozó - szerzõdés alapján megfizetett - díját, valamint a védekezés elrendelésével és a végrehajtásával kapcsolatban a növényvédelmi szervnél, valamint az ingatlanügyi hatóságnál felmerült valamennyi költséget."
21. § (1) Az Ntv. 7/A. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az 5. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a növényvédelmi szerv elrendeli a parlagfû elleni közérdekû védekezést."
(2) Az Ntv. 7/A. §-a (6) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:
"Ha a parlagfû elleni közérdekû védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a parlagfû elleni közérdekû védekezést abban az esetben rendelik el, ha az adott területen a kultúrnövény tõszáma nem éri el az agronómiailag indokolt tõszám 50%-át és a parlagfûvel való felületi borítottság a 30%-ot meghaladja."
22. § Az Ntv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az engedélyezõ hatóság az új megengedett növényvédõ-szermaradék határérték megállapítása esetén az Európai Bizottság által meghatározottak alapján adja ki az engedélyt. A forgalomba hozatalra engedélyezett növényvédõ szerrõl az engedélyezõ hatóság okiratot állít ki."
23. § (1) Az Ntv. 14. §-a (1) bekezdésének bevezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az engedélyezõ hatóság a növényvédõ szer forgalomba hozatalát és felhasználását - az alábbi feltételek együttes fennállása esetén - akkor engedélyezi, ha"
(2) Az Ntv. 14. § (1) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki:
"h) a kérelmezõ - külön jogszabály szerint - igazolja, hogy az engedélyezni kért termék, vagy annak bármely jellemzõje, így elnevezése harmadik személy szellemi tulajdonjogát nem sérti."
(3) Az Ntv. 14. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (4)-(7) bekezdés számozása (5)-(8) bekezdésre változik:
"(4) Az engedélyezõ hatóság az engedély megadásáról mikroorganizmusok esetében 12 hónapon belül dönt."
24. § Az Ntv. 15/A. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az engedélyezõ hatóság az engedély megadásáról 60 napon belül dönt."
25. § Az Ntv. 16. § (2) bekezdése a következõ e) és f) pontokkal egészül ki:
(Az engedélyezõ hatóság a növényvédõ szer engedélyét visszavonja, ha)
"e) az engedélyes a közösségi eljárásban engedélyezett hatóanyagot tartalmazó növényvédõ szer felülvizsgálata során nem teljesíti a külön jogszabályban elõírt feltételeket, vagy
f) amennyiben a 14. § (1) bekezdésben írt feltételek bármely okból nem teljesülnek."
26. § Az Ntv. 50. §-a a) pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A növényvédelmi szerv)
"a) javaslatot tesz a védett zóna kijelölésére;"
27. § Az Ntv. 54. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A növényvédelmi hatóság)
"j) növényt, növényi terméket és ezek elõállítását, raktározását, forgalmazását, valamint szállítóeszközöket, engedélyköteles termékek szállítását, raktározását, forgalmazását, felhasználását, illetõleg helyiségek, berendezések, növényvédelmi gépek, felszerelések forgalmazását, használatát ellenõrizheti, feltételhez kötheti, felfüggesztheti, megtilthatja, és a növényeket, növényi termékeket és csomagolóanyagokat megsemmisíttetheti;"
28. § Az Ntv. 60. § (1) bekezdése a következõ j) ponttal egészül ki:
(Növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki)
"j) forgalomba hozatali engedéllyel (típusminõsítés) nem rendelkezõ, vagy idõszakos felülvizsgálaton részt nem vett növényvédelmi gépet forgalmaz, üzemeltet vagy használ."
29. § Az Ntv. 61. §-a (2) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A bírság legkisebb összege húszezer forint, legmagasabb összege ötmillió forint."
30. § Az Ntv. 63. §-a a következõ e) ponttal egészül ki:
(E törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja, illetve végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)
"e) a Tanács 2005/25/EK irányelve (2005. március 14.) a 91/414/EGK irányelv VI. mellékletének módosításáról."

A takarmányok elõállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény módosítása

31. § A takarmányok elõállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. § 21. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"21. Létesítmény: a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, 2005. január 12-i 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 183/2005/EK rendelet) szerinti vállalkozási egység."
32. § A Tv. 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"4. § (1) A 183/2005/EK rendelet 10. cikke szerint mûködési engedély beszerzésére kötelezett engedélyét a takarmányozási hatóság adja ki. Az engedély a kiadásától számított legfeljebb öt évig érvényes. A takarmányozási hatóság a mûködési engedéllyel rendelkezõ létesítményekrõl nyilvántartást vezet.
(2) A 183/2005/EK rendelet 9. cikke szerint nyilvántartásba vételre kötelezett takarmány-elõállító üzemek, forgalmazó helyek és takarmány tárolással, szállítással foglalkozó létesítmények nyilvántartásba vételét a takarmányozási hatóság végzi. A takarmányozási hatóság a takarmány-elõállító üzemeket a külön jogszabály szerinti, eredményes vizsgálatok elvégzését igazoló dokumentumok benyújtása esetén veszi nyilvántartásba.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza a létesítmény nevét, címét, a takarmányipari vállalkozó nevét, a létesítmény nyilvántartási számát, illetve, engedély számát, valamint az elõállítani, forgalmazni, szállítani és tárolni szándékozott takarmány típusát."

A szõlõtermesztésrõl és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítása

33. § A szõlõtermesztésrõl és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: bortörvény) 24/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"24/A. § (1) Mustot, bort, illetve egyéb borászati terméket közfogyasztásra forgalomba hozni vagy tovább-feldolgozás céljából a Magyar Köztársaság területérõl kivinni csak abban az esetben lehet, ha azt tételenként a borászati hatóság vagy külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelõ szervezet a külön jogszabályban meghatározott laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok alá vetette és ennek alapján minõségét megállapította és megfelelõnek minõsítette, illetve az Európai Gazdasági Térség valamely szerzõdõ államának erre hatáskörrel rendelkezõ szerve, illetve egyéb, közösségi jogi aktusban meghatározott szervezet a rá vonatkozó szabályok szerint minõségét megállapította és megfelelõnek minõsítette.
(2) A borászati hatóság az (1) bekezdés szerinti laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok alapján megfelelõnek minõsített borra forgalomba hozatali engedélyt ad ki. A borászati hatóság a belföldön termelt borra kiadott engedélyt a bor származási bizonyítványát kiadó hegyközségnek is megküldi.
(3) A Magyar Köztársaság területén közfogyasztásra forgalomba hozott bor minden literje után a forgalomba hozónak 8 forint forgalomba hozatali járulékot kell fizetnie. A járulékot a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 83. § (4) bekezdése szerinti tárgyidõszakban forgalomba hozott bor mennyisége után a 83. § (5) bekezdésében foglalt határidõig kell megfizetni.
(4) A (3) bekezdés alapján fizetendõ forgalomba hozatali járulék összegébõl le kell vonni azt az összeget, amelyet a (7) és (8) bekezdésekben meghatározott felhasználással azonos célra az Európai Gazdasági Térség valamely szerzõdõ államában a forgalomba hozatali járulékfizetési kötelezettség keletkezését megelõzõen kötelezõ jelleggel megfizettek, feltéve, hogy azt nem igénylik vissza.
(5) A forgalomba hozatali járulék az agrárpolitikáért felelõs miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül a borok közösségi marketingprogramját és a borok minõség-ellenõrzésének célját szolgáló elõirányzat bevétele. A járuléktartozás megfizetésén túl a járulék mértékével azonos, de legkevesebb 50 000 forint mulasztási bírság megfizetésére köteles az a forgalomba hozó, aki forgalomba hozatali járulékfizetési kötelezettségének határidõre nem tesz eleget. A mulasztási bírságot a borászati hatóság szabja ki. A bírság a központi költségvetés bevétele azzal, hogy a bírságot a borászati hatóság számlájára kell befizetni.
(6) Akinek forgalomba hozatali járuléktartozása van, az újonnan forgalomba hozni kívánt borra vonatkozóan a (2) bekezdés szerinti forgalomba hozatali engedélyt nem kaphat. A borászati hatóság a külön jogszabályban foglaltak szerint ellenõrzi a forgalomba hozatali járulék megfizetését. A vámhatóság a forgalomba hozott bor forgalomba hozójára (név, cégnév, lakcím, székhely, telephely), illetve a forgalomba hozott borra vonatkozó adatokat a külön jogszabályban meghatározott idõközönként továbbítja a borászati hatóságnak.
(7) A forgalomba hozatali járulék címén befizetett összeg 60%-át közösségi bormarketing programok kidolgozására és végrehajtására, az Európai Unió által meghirdetett borreklám és -marketing programok nemzeti társfinanszírozására kell fordítani.
(8) A forgalomba hozatali járulék címén befizetett összeg 40%-a a borászati hatóságot illeti meg. A borászati hatóság a járulékbevételt a származási bizonyítványok valóságtartalmának ellenõrzésére, az 500 hl feletti bormennyiség esetében a forgalomba hozatali engedélyezési eljárásban hatósági mintavételre, a forgalomba hozott borok minõség-ellenõrzésére és tervszerû célvizsgálatokra köteles fordítani, kiegészítve laboratóriumi és érzékszervi vizsgálattal. A borászati hatóság köteles a járulékbevételbõl végzett ellenõrzésekrõl és a felhasznált összegrõl félévente, július 31-ig, illetve január 31-ig jelentést készíteni a miniszternek.
(9) A forgalomba hozatali járulék megfizetésének, kezelésének és felhasználásának részletes szabályait miniszteri rendelet állapítja meg."
34. § (1) A bortörvény 57. §-a (1) bekezdésének b) és q) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ r) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelõs miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
"b) a szõlõtermesztési terület tagozódását, a borvidéki régiókat, a borvidékeket és a hozzájuk tartozó körzetek és települések listáját;"
"q) a forgalomba hozatali járulék megfizetésének, megfizetése ellenõrzésének, kezelésének és felhasználásának részletes szabályait;"
"r) a forgalomba hozatali engedély kiadásához szükséges kémiai és érzékszervi vizsgálatok végzésére jogosult szervezet elismerésének feltételeit és rendjét."

Záró rendelkezések

35. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. E törvény hatálybalépésével egyidejûleg
a) a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 84. § (4) bekezdésében a "vagy nem jegyzi be az egyéni lõjegyzékbe" szöveg, 97-99. §-a és megelõzõ alcíme, valamint 100. § (1) bekezdésének b) pontja,
b) a növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. törvény 14. § (1) bekezdés f) pontja
hatályát veszti.
(2) E törvény 5. §-a, 7-9. §-a, 13-15. §-a, 17-18. §-a, 28-29. §-a és 33. §-a a kihirdetését követõ 46. napon lép hatályba.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

36. § (1) Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 90/425/EGK irányelve (1990. június 26.) az egyes élõállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belsõ piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenõrzésekrõl;
b) a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élõ madarak védelmérõl, 6. cikk (2) bekezdés, 7. cikk (1) és (4) bekezdés, 8. cikk (1) bekezdés, valamint IV. számú melléklet;
c) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élõhelyek, valamint a vadon élõ állatok és növények védelmérõl, 15. cikk és VI. számú melléklet;
d) a Tanács 2005/25/EK irányelve (2005. március 14.) a 91/414/EGK irányelv VI. mellékletének módosításáról.
(2) E törvény a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, 2005. január 12-i 183/2005/EK rendelet 10. cikkének tagállami végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.