a Nagy-Somlói borvidék védett eredetû borairól

A szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. §-a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

A védett eredetû borok
1. § (1) A Nagy-Somlói borvidék védett eredetû borai alatt a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kategóriákat kell érteni (a továbbiakban: védett eredetû bor).
(2) Kizárólag e rendeletben meghatározott feltételek szerint készített borok esetén használható a "Somlói" védett eredetû bor megjelölés fajtanévvel, továbbá küvéborként a "Somlói Nászéjszakák Bora" védett eredetû bor, valamint a "Somlói Arany" védett eredetû bor elnevezések.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott védett eredetû borokat a dûlõ nevével is megjelölik, azok az e rendeletben meghatározott szigorúbb szabályok szerint állíthatóak elõ (a továbbiakban: dûlõjelölésû védett eredetû bor).

A szõlõ származási helye
2. § A védett eredetû bor csak a Nagy-Somlói borvidéknek a Somló-hegyi körzetében, a Doba, Somlójenõ, Somlószõlõs, valamint Somlóvásárhely településeken létesült ültetvényein szüretelt szõlõbõl készíthetõ.

Szõlõfajta-használat
3. § (1) A "Somlói védett eredetû bort" furmint, hárslevelû, juhfark, olaszrizling, továbbá tramini szõlõfajtákból lehet készíteni.
(2) A "Somlói Nászéjszakák Bora" védett eredetû bort furmint, hárslevelû, juhfark, kövérszõlõ, olaszrizling, pinot blanc, rajnai rizling, sárga muskotály, tramini chardonnay szõlõfajtákból lehet készíteni.
(3) A "Somlói Arany" védett eredetû bor elõállításához furmint, hárslevelû, juhfark, kövérszõlõ, olaszrizling, pinot blanc, rajnai rizling, sárga muskotály, tramini chardonnay szõlõfajták kései szüretelésû, töppedt, illetve fagyottan szüretelt termése használható.

Szõlõültetvény
4. § (1) Védett eredetû bor a térállástól és a mûvelésmódtól függetlenül akkor állítható elõ, ha az ültetvény tõkehiányának mértéke nem haladja meg a telepítéskori tõkeszám 10%-át, és ennek tényét a hegyközségi nyilvántartásban rögzítették.
(2) Az ültetvény tõkehiányára és a fajtaidegen tõkeállomány nagyságára irányuló felmérést a hegybírókból és az ellenõrzõ bizottságok elnökeibõl álló bizottság köteles évente elvégezni. Ha a bizottság azt állapítja meg, hogy a tõkehiány nagyobb mértékû a nyilvántartásban rögzítettnél, a termelõ védett eredetû borra vonatkozó származási bizonyítványt nem kaphat.
(3) Védett eredetû bor olyan szõlõültetvényrõl szüretelt szõlõbõl készülhet, amelynek tõkeszáma legalább 5000 db/ha, továbbá az ültetvényen a tõkék távolsága legalább 0,6 m. Az ültetvényeken az alábbi mûvelésmódok használhatóak: bak, alacsony és középmagas kordon.

Tõketerhelés, termésmennyiség
5. § (1) A védett eredetû bor készítése esetén azon szõlõültetvények termése használható fel, melyek tõketerhelése legfeljebb 8 rügy/m2, továbbá termésmennyisége - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb 80 hl/ha bor (123 q/ha).
(2) Dûlõjelölésû védett eredetû bor elõállítása esetén legfeljebb 50 hl/ha (77 q/ha) lehet a szõlõültetvények termésmennyisége.

A szõlõ minõsége
6. § A védett eredetû bort legalább 17 MM°, a dûlõjelölésû védett eredetû bort legalább 19,0 MM° cukorfokú szõlõfajtákból lehet elõállítani.

Szõlõfeldolgozás, borászati technológia
7. § (1) Védett eredetû bor készítésekor a must cukortartalmát növelni, a savtartalmát kémiai úton megváltoztatni, továbbá pektinbontó enzimet használni nem lehet. Az erjesztéshez a termõhelyen kialakult élesztõflórát lehet felhasználni, egyéb fajélesztõvel történõ erjesztéshez a Nagy-Somlói Borvidék Hegyközségi Tanácsának (a továbbiakban: Hegyközségi Tanács) elõzetes hozzájárulása szükséges. A bort legalább hat hónapig fahordóban, majd ezt követõen legalább három hónapig üvegpalackban kell érlelni.
(2) Védett eredetû bort csak kézzel szüretelt szõlõbõl lehet készíteni oly módon, hogy a szõlõt a szüret napján fel kell dolgozni. A szõlõfajták feldolgozását elkülönítetten kell végezni.
(3) Védett eredetû bor elõállítása kizárólag a hegyközség által ellenõrzött, a Somló-hegyi termesztési körzet hegyközségi pincekatasztereiben nyilvántartott pincészetekben történhet. A préselés csak szakaszos üzemû szõlõsajtóval végezhetõ, a kosárnyomás a sajtolás teljes idõtartama alatt nem haladhatja meg a 2,0 bar-t, a lé kihozatala nem lehet több 65%-nál.

A Somlói Borok Minõsítõ Bizottsága
8. § (1) A védett eredetû bor érzékszervi minõsítését a Somlói Borok Minõsítõ Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) végzi.
(2) A Bizottság 15 tagból áll, akik közül 5 borvidéken kívüli bíráló. A bírálatokra 11 tagot, 8 helyi és 3 borvidéken kívüli bírálót sorsolással kell kiválasztani. A bírálathoz legalább 7 tag jelenléte szükséges, akik közül legalább egynek borvidéken kívüli bírálónak kell lenni.
(3) A bizottság titkárának feladatait a Hegyközségi Tanács titkára (a továbbiakban: hegyközségi titkár) látja el.
(4) A Bizottság mûködésének részletes szabályait a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által jóváhagyott mûködési szabályzat tartalmazza.

Jelölés
9. § (1) A védett eredetû bor az 1. § (2) bekezdésében meghatározott elnevezés mellett a 3. §-ban meghatározott fajták neveit viselheti.
(2) A dûlõjelölésû védett eredetû bor az (1) bekezdésben meghatározottak mellett az 1. számú melléklet szerinti dûlõnevet viseli. A dûlõjelölésû védett eredetû bor származásában és fajta vonatkozásában 100%-ban meg kell hogy feleljen a dûlõ elnevezésének és a jelölésének.
(3) A címkén a bor megnevezése mellett fel kell tüntetni továbbá
a) a "Nagy-Somlói Védett Eredetû Bor", vagy a "Nagy-Somlói VEB" megjelölést, vagy a "Districtus Hungaricus Controllatus Nagy-Somló" vagy a "DHC Nagy-Somló" megjelölést,
b) a címke alsó harmadában a 2. számú melléklet szerinti szimbólumot.

Forgalomba hozatal
10. § (1) A védett eredetû borokat értékesíteni csak a szüretet követõ év augusztus 20-tól lehet.
(2) A termelõ köteles a védett eredetû bor forgalomba hozatali engedélye kézhezvételét követõ egy hónapon belül az engedélyben foglaltak szerinti teljes bormennyiséget palackozni, és annak megtörténtét a Hegyközségi Tanácsnak írásban bejelenteni. A palackozás csak üvegpalack felhasználásával történhet.

Bejelentések
11. § (1) A termelõ és a felvásárló minden év április 30-ig köteles a hegyközségnél bejelenteni, hogy védett eredetû bort kíván elõállítani.
(2) A termelõ a szüret idõpontját köteles legkésõbb két nappal korábban a hegyközségi titkárnak bejelenteni.

A szõlõtermés minõsítése
12. § A védett eredetû bor elõállításához szüretelt szõlõ származási bizonyítványát a szüretnek a hegyközség választmánya által meghatározott kezdési idõpontja után, a helyszínen becsült szõlõtermés mennyiségének és mustfokának megállapítását követõen a hegybíró adja ki "Nagy-Somlói védett eredetû bor készítésére alkalmas" megjelöléssel.

A mintavétel és készletezés szabályai
13. § (1) A hegyközség rendszeresen ellenõrzi az illetékességi területén lévõ, valamint a védett eredetû borra kiadott származási bizonyítvánnyal rendelkezõ borászati üzemet. Az ellenõrzés kiterjed a pincében lévõ, forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezõ, védett eredetû palackozott bor mennyiségére.
(2) Az ellenõrzés során a hegybíró a Bizottság számára mintát vesz a palackozásra szánt borokból. A mintavételt követõen az ellenmintát a helyszínen kell hagyni.
(3) A palackozás befejezése után a termelõ köteles a Hegyközségi Tanács által fenntartott pincében három darab palackot elhelyezni, amelyet a Hegyközségi Tanács mintaként megõriz mindaddig, amíg a termelõ nem jelzi készletének kifogyását, de legalább a minta leadását követõ öt évig. A mintát ezt követõen a minta leadójának vissza kell adni.

Nyilvántartások
14. § (1) A szõlõültetvényre és a borászati üzemre vonatkozó nyilvántartások a következõk:
a) a szõlõültetvény kataszteri nyilvántartása;
b) a szüreti helyszíni szemlérõl szóló jegyzõkönyvek;
c) a szõlõ és a bor származási bizonyítványai;
d) a védett eredetû borok mintavételi jegyzõkönyvei;
e) a Bizottság minõsítésének jegyzõkönyvei és határozatai;
f) az Országos Borminõsítõ Intézet forgalomba hozatali engedélye, valamint vizsgálati jegyzõkönyvei;
g) a palackozási és ellenõrzési jegyzõkönyvek;
h) a pincekataszteri nyilvántartás.
(2) A szüreti helyszíni szemlérõl szóló jegyzõkönyv tartalmazza a termelõ azonosító adatait, a helyszínen becsült termés mennyiségét, a mért mustfokot, a termés egészségi állapotának leírását, a minõsítõ nevét, valamint a minõsítés dátumát.

Adatszolgáltatás
15. § (1) A védett eredetû bort palackozó borászati üzem a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezõ védett eredetû bor további feldolgozás céljára történõ értékesítése esetén, a szerzõdés megkötését követõ 8 napon belül köteles értesíteni a hegybírót az adásvételi szerzõdés megtörténtérõl.
(2) A borászati üzem palackozási szándékáról 48 órával a palackozás megkezdése elõtt értesíti a hegybírót és a Hegyközségi Tanácsot.

Záró rendelkezések
16. § (1) E rendelet 2006. február 15-én lép hatályba.
(2) A 4. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények a rendelet hatálybalépését követõ 10 évig nem vonatkoznak azon szõlõültetvényekre, amelyeket a rendelet hatálybalépése elõtt telepítettek.

1. számú melléklet a 12/2006. (II. 3.) FVM rendelethez Borvidéki település Dûlõnév
1. Doba Bárótag
2. Felsõhegyalja
3. Százforduló
4. Szent Márton
5. Váralja
6. Somlójenõ Ilona
7. Somlószõlõs Aszó
8. Bárótag
9. Hegykút
10. Ragalja
11. Séd
12. Somlóvásárhely Apátsági
13. Aranyhegy
14. Grófi
15. Gyür
16. Kükép