Törpe gyümölcsfák szubtrópusi éghajlatra
Habár a hideg mérsékelt vidékek éghajlati viszonyai nem biztosítanak megfelelő körülményeket a szubtrópusi fák számára, kellő odafigyeléssel és védelemmel akár még ezek közül is felnevelhetsz jó néhányat. Sok szubtrópusi fának léteznek hidegtűrő változataik is, amikkel tovább növelheted az esélyeidet. Melegebb mérsékelt éghajlaton egyértelmű előny áll fenn.
Habár hűvösebb mérsékelt éghajlaton igazi kihívás lehet termeszteni a rövid termőidőszakok miatt, a szubtrópusi kertekből nem hiányozhatnak a törpe mangófák. Ezek durván 2-4 méter magasra nőnek meg a szabad talajban, növénytartóban pedig természetesen kisebbek is lehetnek. Az Irwint és a Nam Doc Mai-t a legjobb növénytartóban nevelhető változatoknak, de ki lehet próbálni még a King Thai, a Glenn, a Clgshal, Carrie, és Palmer fajtákat is. A mangókat közvetlenül szüretelés után érdemes fogyasztani.
Az avokádófák termése rendkívül egészséges, tele hasznos zsírokkal és tápanyagokkal. A nagyobb méretű avokádók akár 24 méter magasra is megnőhetnek, habár a legtöbbjük csak a 6-12 métert éri el. A törpe változatok, mint például a Little Cado, vagy a Wurtz legfeljebb három méteresre nőnek. Érdemes megjegyezni, hogy a törpe avokádófák az oltást követő két éven belül kezdenek el teremni.
A licsinek számos törpe és féltörpe változata létezik. Ezek nevelhetők cserepekben, habár nem mindig egyszerű bánni velük, ha nem közvetlenül a kerti talajba kerülnek ki. A licsik pikáns, édes ízűek, húsuk félig átlátszó, világos, héjuk pedig piros, vagy rózsaszín, és durva felületű. Szubtrópusi környezetben érdemes az Emperor és a Wai Chee törpe fajtákat kipróbálni, de növénytartóban többet kell foglalkozni velük.
Az indián banánnak van saját törpe változata, az Asimina parviflora. Ez a fajta az Egyesült Államok délkeleti részéről származik, habár gyümölcse kisebb, mint teljes méretű rokonáé. Kis méretének köszönhetően sokkal ideálisabb választás növénytartós nevelésre szűkös szubtrópusi kertekben. Mivel boltokban nem igen találkozni vele (legalább is frissen biztosan nem, mert nagyon nehezen szállíthatók), így megéri otthon megpróbálkozni a termesztésével!
Zsabotikába
A Brazíliában őshonos zsabotikábáról sokan nem is hallottak a dél-amerikai ország határain túl. A fák meglehetősen lassan nőnek. A Myrciaria tenella alfaj bokorszerű, és 1-1,3 méter magasra nő meg. Más fajták lényegesen nagyobbra nőnek, ezért kevésbé ideálisak szűkös helyekre. Külön érdekesség, hogy a bogyós termések fürtökben, vagy akár a fa törzsén, szemenként is nőhetnek. Ideális körülmények között a zsabotikába évente öt alkalommal hozhat gyümölcsöt. A termések ehetők, és kiválóak frissen, lekvárnak, vagy akár bornak is.
Szamóca guáva
A szamóca guáva (Psidium cattleianum) egy szintén Brazíliából származó kistermetű fa, ami kisebb szubtrópusi kertekben is jól érzi magát, ugyanis habár egy fa, valójában bokorszerűen nő. Gyümölcsei ehetők, de lekvárként vagy más formában is tartósíthatók. A héjukat gyakran eltávolítják, az összességében édesebb íz érdekében. Érdekes mód fagytűrő is lehet, és persze növénytartóban is termeszthető.
Japán naspolya
Az édes, lédús japán naspolya íze a szilváéra vagy a kajszibarackéra hasonlít leginkább. Mivel meglehetősen ritka növények, így egy kisméretű szubtrópusi házi kert értékes részeit képezhetik. A törpe japán naspolyafákat is lehet növénytartóban nevelni. Az Advance egy japán törpe változat, ami nagyjából 1,5 méter magasra nő meg, azonban félig önmeddő, és más japán naspolyafajták közelébe kell ültetni, hogy termőképessé váljon.
