A hajdúsági termőtáj kialakulása
A torma öntözése
Ezt követően a gyökereket visszatakarják, úgy, hogy annak etiolált része ismét föld alatt legyen. A műveletet kb. 2 hónap múlva – augusztus elején megismétlik – de most már egészen kibontják a gyökereket és annak teljes felületéről eltávolítják az oldalhajtásokat. Az oldalgyökerezés fárasztó, sok kézimunkaerőt igénylő tevékenység, – de szükséges munka. Ennek elmulasztása esetén nehezen lehetne szabvány méretű, kedvező áron értékesíthető rizómákat előállítani.
A tájban a tormát nagyrészt öntözik. A tenyészidőszak alatt 3-4 alkalommal, összesen kb. 200 mm csapadék kijuttatásával.
Általában árasztásos technikát alkalmaznak, a bakhátak közötti részt telítik vízzel. Az öntözés időpontját a növény fejlettségi állapotához igazítják. Az öntözővíz 10%-át a kiültetés és a hajtásválogatás, 70%-át a hajtásválogatás és az érés között, 20%-át pedig az érés idején juttatják ki.
A torma trágyázása
Fejtrágyázásra általában két alkalommal kerül sor, nitrogén műtrágya május végi, június eleji, ill. június végi, július eleji kijuttatásával.
A betakarítás műveletei a lombtalanítással kezdődnek, amikor a leveleket a gyökér felszedés előtt kb. 1 héttel 4-6 cm-es csonkra vágják vissza. A gyökereket október közepe és november közepe között szedik fel – kézzel úgy, hogy előzetesen a bakhátak alatt 60-70 cm mélységben járatott U-alakú ekével 5-10 cm-t emelnek rajtuk. A tájban napjainkban stabilizálódtak az 5-6 t/ha-os átlagtermések.
A torma felszedése
A rizómákat felszedés után 1 m magas kupacokban tárolják a válogatásig. A megtisztított, tárolt gyökerekről először a szaporításra felhasználható talpgyökereket törik le, majd késsel levágják az oldalgyökereket és a koronának nevezett levélrozetta csonkot. Ezután kerül sor az osztályozásra. Csak a 20 cm-nél hosszabb, 25 mm átlagvastagságot elérő, sima felületű, elágazásoktól mentes, a talpgyökerektől kézi letöréssel megtisztított rizómák minősülnek első osztályúnak. A második osztályba sorolásnál csak az átlag vastagságban van engedmény, amely ez esetben 20 mm-t elérő is lehet.
A hajdúsági torma
Az alkalmazott technológiában a monokultúrás termesztéssel való szakítás, az öntözés kiterjesztése, valamint a saját előállítású helyett vásárolt – szakhatóságilag ellenőrzött – szaporítóanyag használata jelentheti az előrelépést. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez az anyagköltségben jelentős többlet kiadásként jelentkezik.
A termelés, ill. a piacbővítés lehetőségei mindenek előtt a belső piac bővítésében rejlenek. A lakosság széles rétegeit meg kell ismertetni a torma táplálkozásban játszott szerepével és gyógyhatásaival. Jellegzetes ízét allyl isothiocyanát vegyületek okozzák. A benne lévő sziningrin nevű éterikus olaj baktériumölő hatású. A népi gyógyászat tüdőbetegeknek, reumásoknak és
cukorbetegségben szenvedőknek ajánlja. A jövőben a konzervipar és gyógyszeripar nagyobb érdeklődésére, ill. nyersanyagigényére is számítani lehet.
A hajdúsági torma nemcsak a táj fontos növénye, de az ország különleges minőségű export terméke is lehet. Termelési volumenének szinten tartása, az előállítás technikájának folyamatos korszerűsítése nemcsak az ebből megélők, de az egész nemzetgazdaság érdeke is.
Dr. Hodossi Sándor
DE ATC MTK Kertészettudományi és
Növényi Biotechnológiai Tanszék
