A mesterséges világítás helyettesítésére (és ezzel az üzemanyag háborús célokra való megtakarítására) elsőként Németország alkalmazta a nyári időszámítást, amit 1916. április 30-án 23:00-kor vezettek be. Ezt akkor, az első világháború alatt gyorsan átvette Nagy-Britannia, az Egyesült Államok (az USA hivatalosan csak 1918-ban vezette be) és sok más ország, de a háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra.
A második világháború alatt az órákat néhány ország folyamatosan 1 órával előre állította. Magyarországon 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal. 2011-ben Oroszország megszüntette az óraátállítást. Az új moszkvai idő az addigi nyári idő lett. Fehéroroszország és Ukrajna ugyanígy járt el.
Óraátállítás – Viták tengerében
Rengeteg vita alakult ki körülötte, nagyon sokan vannak, aki mellette vannak, de manapság már többen, akik ellenzik. Előnye mindenképpen az, hogy tovább van világos, főleg azoknak előnyös ez, akik mondjuk délután 5 óráig dolgoznak, reggel sötétben, este sötétben érnek haza, így viszont nem. A családoknak is kedvez, mivel tovább van világos, és több időt lehet a szabadban tölteni, ezzel pedig áramot is spórolnak, mivel kevesebb időt töltenek a lakásban.
Előny még az is, hogy kevesebb mesterséges energia szükséges ebben az időszakban, mint télen. Hátránya viszont az, hogy az egészségre rövidtávon károsan hat, sokak szerint az energia megtakarítás nem olyan jelentős, a szezonális depresszióban szenvedőknek kedvezőtlen, hogy a reggelek újra sötétek (ezt nem ellensúlyozza, hogy esténként tovább van világos), ha az állatok fejési idején változtatnak, az hátrányosan érinti a lefejt tej mennyiségét.
Sokak számára az óraátállítás akár 1-2 hétig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel, csökkent koncentrálóképességgel jár, mivel az ember belső, biológiai óráját nem lehet egy pillanat alatt átállítani. Az alvási ciklus is felborul, az ember este nem tud elaludni, reggel pedig kialvatlanul ébred. A tavaszi óraátállítás utáni három napban jelentősen megnövekszik az infarktusos esetek száma. (az őszi visszaállításkor hasonló mértékben csökken).
A tavasszal néhány napig (egyénenként változó) reggelente az a jellemző, hogy a melatonintermelés még nem állt át, a glükokortikoidszint is alacsony. A vércukorszint még az alvási időnek megfelelő, ami nem elég a nappali aktivitáshoz. A csecsemők, a gyerekek és az idősek szervezete nehezebben alkalmazkodik az óraátállításhoz. Különösen megterhelő az évi kétszeri óraátállítás az alvászavarokkal küzdő és a szervi betegségekben szenvedő embereknek.
Amíg a belső és külső óra nem kerül összhangba, a következő tünetek léphetnek fel: alvászavarok, fáradtság, depresszív hangulat, a szívfrekvencia ingadozása, a koncentrálóképesség csökkenése, ingerültség, étvágytalanság, emésztési problémák. Nézzük az óraátállítási időpontját, a következő oldalon megmutatom!
