Viselkedés

Viselkedés Légi merülés (földön/talonnal)A hóbaglyok sokat ülnek. Órákig ülnek mozdulatlanul ugyanazon a helyen, időnként megfordítják a fejüket vagy előrehajolnak, és nagy, sárga szemeikkel pislognak, hogy közelebbről megnézzenek valamit. Amikor vadásznak, rendkívüli látásukat és hallásukat használják arra, hogy felderítsék a zsákmányt - talán egy hó alatt kotorászó egeret -, majd odarepüljenek, vagy akár futva lecsapjanak rá.

Ha sikerrel járnak, egyetlen nyeléssel fejjel előre lenyelik a rágcsálót. A költőhelyükön a hím hóbaglyok lenyűgöző párzási mutatványt mutatnak be. A hím először eltúlzott szárnycsapásokkal, hullámzó repüléssel emelkedik a levegőbe, csőrében vagy karmaiban egy lemminget tartva. Ezután szárnycsapásokkal vagy "V alakban" tartott szárnyakkal ereszkedik a földre. A zsákmányt a földre ejti, felegyenesedik, majd a nőstény közeledtével lehajtja a fejét és legyezi a farkát. A hím, hogy megvédje a területét egy másik hóbagolytól, lehajtja a fejét, és előrenyújtja, kitárja a szárnyait, és felemeli a nyakán és hátán lévő tollakat, hogy nagyobbnak tűnjön. Más fajok elleni védekezésként a hóbaglyok arról is ismertek, hogy zuhanórepüléssel bombázzák és támadják az embereket. Egyszer arról számoltak be, hogy egy hóbagoly megtámadott egy sarkvidéki farkaspárt.
 

Természetvédelem

A hóbaglyok távoli területeken fészkelnek, hatalmas territóriumokkal rendelkeznek, és télen a vándorlásuk kiterjedt és kiszámíthatatlan, ezért nagyon nehéz megbecsülni a populációjuk méretét. A Partners in Flight becslése szerint a globális költőpopuláció 29 000 egyedre tehető, és a kontinentális aggodalomra vonatkozó pontszám alapján a 20-ból 14-re értékeli őket, ami egy meredek csökkenést mutató és komoly veszélynek kitett faj.

Miután megállapította, hogy a hóbaglyok 1976-2016 között állományuk 64%-át veszítették el, a Partners in Flight a hóbaglyokat a sárga megfigyelési listájára vette fel, amely olyan fajokat jelöl, amelyek folyamatos gondozást és hosszú távú értékelést igényelnek a további csökkenés megakadályozása érdekében. Mint minden ragadozó madár, a hóbaglyok is védettek a csapdázástól és a kilövéstől, és ez megvédheti őket a lakott területeken töltött teleken.

A magas sarkvidéken található távoli költőhelyeik nagyrészt mentesek a közvetlen emberi zavarástól, bár nem világos, hogy az éghajlatváltozás milyen hatással lesz rájuk. A hóbagoly populációja valószínűleg a zsákmányállatok populációs ciklusaival együtt emelkedik és csökken; például a kanadai Banks-szigeten a hóbagoly költőpopulációja 2000 és 20 000 között mozgott.

+Érdekességek

A hóbaglyok óriási választékkal rendelkeznek

A költési időszakban a hóbaglyok az Északi-sarkkör tundráját lakják. Észak-Amerikában népszerű költőhelyek közé tartoznak az Aleut-szigetek nyugati része Alaszkában, Manitoba északkeleti része, Quebec északi része és Labrador északi része Kanadában. Az év többi részében ez a nomád madár rendszeresen Kanada déli határának megfelelő szélességektől az Északi-sarkvidék tengeri jégtakarójáig vonul.

Ha a jégtakarón élnek, a nyílt óceánon tengeri madarakra vadásznak. Ez a hatótávolság azonban igen nagymértékben változhat. Négyévente fordul elő mega-körforgás, vagyis olyan időszakok, amikor a madarak száma szokatlanul magas. Ezekben az időszakokban a baglyok eljutottak már Hawaiira, Texasba, Floridába, a Bermudákra, Koreába és Japánba.

Tollazatuk miatt nehezek

A hóbaglyoknak rengeteg tolluk van, hogy melegen tartsa őket, ami növeli a körülbelül 4 kilós súlyukat. Ez a sűrű tollazat teszi a hóbaglyokat Észak-Amerika legnehezebb bagolyfajává; egy kilóval nehezebbek, mint a nagy szarvacskák, és kétszer nehezebbek, mint Észak-Amerika legmagasabb bagolya, a nagy szürke bagoly. A nőstény hóbaglyok nagyobbak, mint a hímek, mivel több mint 2 láb magasak, és szárnyfesztávolságuk akár 6 láb is lehet.

Tárolják a táplálékot

A költési időszak alatt a hóbaglyok zsákmányt rejtőhelyet hoznak létre.3 A nőstények a hím által a fészekhez hozott táplálékot általában koszorúszerű alakzatban tárolják a fészek körül. A készlet általában 10-15 darab, de a tudósok akár 83 tetemet is feljegyeztek. Ezen kívül a hímek külön ülőhelyeken mintegy 50 lemmingből álló rejtekhelyeket hoznak létre. Ezek a rejtekhelyek táplálékot biztosítanak azokban az időszakokban, amikor a vadászat szűkös.

Nem éjszakai baglyok

Az "éjszakai bagoly" kifejezés a legtöbb bagoly éjszakai szokásai miatt alakult ki. A hóbaglyok azonban nem illenek bele ebbe a formába. Nem szigorúan éjszakai vagy nappali életmódot folytatnak. Aktivitásuk a helytől és a napfény mennyiségétől függően változik. A környéken elérhető zsákmány típusa is meghatározza, hogy a bagoly mikor alszik. Ez a képesség, hogy nappal is tudnak vadászni, jó dolog, mivel olyan területeken szaporodnak, ahol a nap soha nem megy le.