Fehér here, Vöröshere (Trifolium repens, Trifolium pratense)
Százszorszép (Bellis perennis)
A három részre tagolt jellegzetes levelű növények felhasználásuk azonos.
A leveleket virágzás előtt gyűjtik. Leveleik főzelék- és saláta alapanyagok, virágaikkal pedig szinte bármilyen ételt díszíthetünk. Virágát, termését szárítva és megőrölve fűszerként használhatjuk. Kenyérsütéshez liszthez keverhetjük, illetve rizs, burgonya garnírung tetejére szórhatjuk. A vörös- és fehér here virágai erre nyersen is alkalmasak, a százszorszép bimbóit előbb fűszeres ecetben áztassuk. Az enyhén vanília illatú szárított levélőrleménnyel süteményeket ízesíthetünk.
Kövér porcsin (Portulaca oleracea)
Elágazó, terülő, tekeredő szára vöröses, húsos és finoman szőrözött. Az apró levelek tojásdadok, papillaszőrösek. A sárga virágok kettesével, hármasával állnak a kocsányon. Apró tokterméseiből kihulló magvait elveti.Szárazabb területeken is találkozhatunk ezzel a húsos levelű, gyomként is előforduló növénnyel.
Magas C-vitamin tartalma miatt régen skorbut ellen használták. Az eddigiekhez hasonló felhasználási lehetőségeken túl savanyúságként (ecetes felöntőlével), vagy borban is eltehető télire. Egyiptomban és Szudánban nemesített változatait kerti növényként termesztik, Nyugat-Európában pedig vadon begyűjtik, majd friss saláta alapanyagként hozzák forgalomba. A palánta egészét fogyasztják, a gyökérzet kivételével. Az idősebb növényeket párolva főleg Spanyolországban fogyasztják. Omlettben különösen kedvelt. A francia bonne femme levesbe sóskával együtt kerül.
A török saláta, hivatalos nevén termesztett porcsin (Portulaca oleracea var. sativa), nálunk alig ismert kultúrnövény. A jövő tápláléknövényének tekintik. Felálló hajtású, és magasabb, mint a gyomfaj.
Madársóskák (Oxalis sp.)
Apró, lóherére emlékeztető növények, fehér vagy sárga virágokkal. Zöld és bordó levelű fajai is megtalálhatók nálunk. Csak tőlevelei vannak. A lóhereszerű, rajzolatos levelek összetettek, négy levélkéjűek, a levélkék szív alakúak, szélesek, ék vállúak. Nyár végén, ősz elején sárga torkú, rózsaszín virágokat hoz. A virágok ernyőszerű virágzatban állnak.A bordó levelű fajok nagyon mostoha körülményeket is elviselnek, így betonrepedésekből is, tetőcserepek közül (ahol egy kis avart talál) gyakorta kinőnek.
Levelét rágcsálva a kirándulók, hegymászók kedvelt frissítője. Savanykás ízű levelét fűszerezésre, ízesítésre használhatjuk, de csak kis mennyiségben, hiszen oxálsavtartalma miatt amellett hogy íze intenzív, nagy adagban káros lehet. Leveleivel salátát díszíthetünk.
Kerek repkény (Glechoma hederacea)
Indás, fekvő vagy felegyenesedő szárú, levelei vese vagy szív alakúak, csipkések. Virágai a levelek hónaljában örvösen állnak. Nedvesebb területeken tömegesen előfordul ez az apró növény, aminek ajakos virágai lilák.
kissé kesernyés Levelei nyersen és főzve is fogyaszthatók. Saláta izésítéshez kiváló. levesekhez, főzelékhez más zöldségekkel együtt használjuk. A fiatal levelekkel burgonyás ételeket fűszerezhetünk (petrezselymes burgonya módjára például), de főzelékek adalékául is szolgálhat. Túróhoz, vagy fűszervajhoz keverve is kellemes ízű. Sörkészítésnél a komlót helyettesítették vele a régi időkben. Virágaival bólékat színezhetünk.
Nagy útifú (Plantago major)
Lándzsás útifű (Plantago lanceolata)
Tőlevélrózsás növények. Virágaik füzérben állnak. Rétek, utak mentén, legelőkön, parlagokon élnek.
Zsenge levelei ill. feldolgozás nélkül is, az idősebbek az erek eltávolítása (szálkátlanítása) után kerülhetnek az asztalra. Saláta, főzelék alapanyag. Palacsintatésztában kisütve, más növényekkel keverve levesbe, salátába ajánlható. A nagy útifű zsenge hajtásainak íze a spárgáéra emlékeztetnek. Néhány percig serpeynőben párolva fogyasztható. Konyhai lehetőségeken túlmenően préselt nedve köhögéscsillapító. Magvaik is ehetőek, de nehezen gyűjthetők.
Mezei katáng (Cichorium intybus)
Kék fészkes virágait mindenki ismeri. Elágazó hajtású, tejnedvet termelő növény. Magas szárán júliustól szeptemberig virágzó kék szirmai feltűnőek a parlagokon, legelőkön, mezőkön. A cikória őse.
Tavasszal gyűjtött leveleit kesernyés íze miatt sokan nem kedvelik. ősszel, tél elején begyűjtött gyökeréből szárítás, pörkölés, és őrlés után pótkávé készíthető, zsenge levelei pedig főzelékként vagy párolva fogyaszthatók. Ha begyűjtünk pár gyökeret és cserépben sötét helyen meghajtatjuk, halványított levelei nyersen is jó ízűek.
Közönséges cickafark (Achillea millefolium)
A cickafark gyöktörzse tarackszerűen fejlődik, több szárat fejlesztve. Levelei tőben dúsan, szárain elszórtan találhatók, szárnyatlan többszörösen szeldeltek. legelőkön, utak mentén, parlagon gyakori. Virágai sátorozó bugában állnak. Díszváltozatát szárazvirágként használják a virágkötők.
Gyógyteája közismert, de fiatal levelei nyersen is finomak, illóolaj tartalmuk miatt aromások. Levelei kissé kesernyések, salátakeverékekben fogyasztható. Túró és vaj fűszerezésére javasolható. vagy salátákba tehetők. Az idővel kesernyéssé váló levelek később is ehetők szószokhoz, sültekhez, levesekhez. Likőrkészítéshez is alkalmazzák. Fogyasztása pattanásos bőrűeknek kifejezetten ajánlott.
Gyermekláncfű (Taraxacum officinale)
Húsos gyöktörzsű, fehér tejnedvű növény. Levelei tőlevélrózsában állnak. Sárga fészekvirágait mindenki ismeri. Bolygatott termőhelyeken, gyomtársulásokban gyakori.
A növény minden része nyersen is fogyasztható. Virágzás előtt gyökere főzve saláták alkotórésze, fiatal levelei (amíg nem keserednek meg) hasonlóképp használhatók. Az idősebb levelek kesernyések, és inkább főzve fogyasztják őket. Ha erről lekéstünk volna semmi gond, hiszen egész nyáron át virágzik, és termést érlel. Virágszirmaival ecetet ízesítenek. Magjait elvetve pedig rövid idő alatt zsenge levélhez jutunk.
