Mi is az a hamu? 

A hamu nem más, mint növényi, és/vagy állati anyagok elégésekor visszamaradó ásványos alkotó rész. Régebben a nem nemes fémek izzításakor keletkező fémoxidokat is hamunak nevezték. A növények hamuja kálium-, magnézium-, és kalcium-oxidot, kénsavat, foszforsavat, kovasavat, vasat, klórt, nátrium-oxidot és még alumínium-oxidot is tartalmazhat. Előre elárulom, hogy a hamu felhasználható, régebben is megtették ezt. A növények hamuját használták hamuzsír gyártására, amiből szappanfőzők, festők, fehérítők és cserzők lúgot készítettek még a XIX. század végén is. 

A fa elégetésekor keletkező hamu számos értékes ásványi sót tartalmaz, emellett erősen lúgos, 10-13 közé esik a pH értéke. A lúgnak pedig köztudottan tisztító hatása van, viszont ez a káliumtartalomtól függ – egyes fafajták hamujából eltérő erősségű lúg keletkezik. A bükk hamujából gyengébb lúgot nyerhetünk, mint a gyümölcsfákéból, a legerősebbet pedig az akácfának és a kukoricaszárnak köszönhetjük. Gondolom, már következtetettek rá, hogy fel lehet használni a hamut, most nézzük meg azt is, hogy hogyan tehetjük ezt meg! 

A hamu felhasználása a kertben – Trágyázzunk hamuval! 

A hamu kiváló mész-, és káliumforrás kertünk számára, ráadásul több olyan nyomelemet is kijuttathatunk a segítségével, amikre nagy szükségük van a növényeknek. Nincs más dolgunk, mint vékony rétegben elszórni a kertben a hamut, vagy pedig a komposztra borítjuk. A második megoldás célszerűbb, mert nedvesség hatására oldódnak a lúgok és a különböző sók.

Ezért is kell vigyázni a hamuval: nagyobb mennyiségben a növényeket megperzselheti, viszont, ha először komposztáljuk, akkor jócskán csökkenthető a kockázat! Az idők folyamán megállapították, hogy a tölgyből, juharból, vagy hasonló keményfából keletkezik a hamu, akkor az nagyobb arányban tartalmaz értékes tápanyagokat és ásványi anyagokat, mint a puhafák, például a fenyőfélék hamuja. Ezzel viszont még nincs vége, nézzük, mire használhatjuk még fel a hamut, a következő oldalon folytatom!