Bár most az őszi időszakban vagyunk, a gyümölcsfák metszésének egyik legfontosabb időszaka a tavasz. Ez az időszak tökéletes arra, hogy felkészülj a tavaszi metszésre, hiszen a sikeres terméshez időben meg kell tervezned a következő lépéseket. Ebben a cikkben a tavaszi metszés alapjait sajátíthatod el, hogy amikor eljön az ideje, már profin metszhesd gyümölcsfáidat.

1. Gyümölcsfa kiválasztása és az alakító metszés kiindulópontja

A gyümölcsfa kiválasztása meghatározza a metszési lehetőségeket. A kertészek különféle faformák közül választhatnak:

•    Szabadgyökerű husáng/suháng (fiatal, vékony vessző) vagy koronás fa
•    Konténeres koronás fa (pár éves)
•    Konténeres vagy földlabdás koronás (idősebb) fa

A husáng/suháng biztosítja a legnagyobb szabadságot az alakítás során. A túlkoros gyümölcsfáknál a korona már készen van, így itt csak fenntartó metszést kell alkalmazni. A néhány éves konténeres és szabadgyökerű koronás fáknál még alakítható a korona, de ha nem megfelelően fejlődtek az ágak, akkor célszerű a husáng/suháng kezelésével újrakezdeni az alakítást. Az egyik leggyakoribb probléma, ha az első ágemelet vesszői túl alacsonyan vagy túl magasan helyezkednek el.

2. A gyümölcsfa törzskialakítása és az ágemeletek beállítása

A gyümölcsfa vezérvesszőjét mindig a kívánt magasság felett, 4-6 rügy fölött kell visszavágni. A metszés serkenti a fa új hajtásainak növekedését, amelyeket a törzsön megjelenve nyáron el kell távolítani, hogy ne vegyék el a fa energiáját. Ha a törzs gyenge, a hajtásokat rövidre vissza lehet vágni, hogy megerősítsék a törzset.

A sudár a gyümölcsfa központi, függőleges tengelye, amelyből a vázágak nőnek. A sudár tetején helyezkedik el a sudárvessző vagy sudárhajtás, amely a fa hosszanti növekedéséért felel. Ahogy a fa növekszik, a sudár is megvastagszik, fokozatosan ágszerűvé válva.

Az ágemeletek magassága ideálisan 60-80 cm között van. Az ágemeletek között a hajtásoknak egyenletesen kell eloszlaniuk, hogy megfelelően lefedjék a teret. A második ágemelet általában a harmadik vagy negyedik évben alakul ki, amikor a sudár elérte a szükséges magasságot.

3. A gyümölcsfa vázágainak kialakítása

A gyümölcsfa vázágainak neveléséhez gyenge és erős vesszők egyaránt alkalmasak. A gyenge vesszőket 20-30 cm-re (3-5 rügyre), az erős vesszőket 40-50 cm-re vágják vissza, de néha egyáltalán nem szükséges visszavágni őket, ha csúcsrügyből szeretnénk vázágat nevelni. Fontos, hogy a vázágak egyenletesen fedjék le a teret, és megfelelő szögben növekedjenek.

4. Csonthéjas gyümölcsfák különleges metszése

Csonthéjas gyümölcsfáknál, például őszibarack, cseresznye vagy meggy esetén, ha csúcsrügyből neveljük a koronát, a vesszőkről el kell távolítani a virágokat. Ezzel megelőzhető, hogy a képződő termések lehúzzák az ágakat, és megváltoztassák a vesszők helyzetét és szögállását.

5. Gyümölcsfák egyenletes metszése

A gyümölcsfa koronaalakításkor mindig egyenletesen kell metszeni a fát. Ha az oldalágakat visszametsszük, a sudárt is vissza kell vágni, és fordítva is igaz. Így tarthatjuk fenn a fa egyensúlyát a növekedés során.

6. A gyümölcsfa felsőrügyes metszésének technikája

A gyümölcsfa felsőrügyes metszése során két rügyet választanak ki: egy felső rügyet, amely felfelé néz, és egy alsó rügyet, amely kifelé mutat. Az ágat a felső rügy felett vágják vissza. Ennek eredményeképpen a felső rügyből felfelé növekvő hajtás indul, míg az alsó rügyből laposabb, vízszintes irányba hajt. Nyáron a meredeken felfelé törő hajtást eltávolítják, hogy megelőzzék a nem kívánatos növekedési irányokat. Ez a módszer kiválóan alkalmas arra, hogy kontrolláljuk a túl meredek növekedést.