Magyarországon nemzeti kinccsé nyilvánított lófajta. Története nagyon régre nyúlik vissza, csodálatosan szép, okos, tanulékony, elegáns. A lipicai valódi nemzetközi fajta. Az egész világon elterjedt. 400 éve fajtatisztán tenyésztik. A magyarországi állomány kiemelkedő genetikai értékével tűnik ki.
Ebben a cikkben bemutatjuk a jellemzőit és a történetét ismertetjük.
1580-ban kezdődött a története, amikor I. Ferdinánd német-római császár magyar és cseh király fia, II. Károly főherceg az 1572-ben alakult bécsi spanyol lovas iskola számára egy tenyésztő telepet alapított a császársághoz tartozó Trieszt környéki köves Lipiken, a mai szlovéniai Lipicán. A tenyésztő telep genetikai alapját a középkorban nagyra becsült, kissé nehéz testű, Spanyolországból importált lovak és a kemény természetű hegyi lovak adták. Szerettek volna egy olyan lófajtát kitenyészteni, mely a császári udvarnak megfelel: kiváló, szilárd szervezetű, a pompát, a gazdagságot minden jellegében bemutató lovat. A kezdeteknél használt mének közül nyolc még ma is létező genetikai vonalat alapított, és a tenyésztés ezekre épült. A lipicai ménest kétszer is Magyarországra menekítették a napóleoni háborúk idején, így alakult ki a Mezőhegyesi lipicai jellegű állomány. Ezeket a lovakat 1876-ban Alsószombatfára majd onnan 1912-ben Bábolnára, ezután pedig 1950-ben Szilvásváradra költöztették.
Igen tanulékony, nagyon engedelmes, jó munkakészségű, szilárd szervezetű, ellenálló fajta. Kiváló hintós és kocsiló, emellett a spanyol iskolában hagyományosan használt lófajta. Nemzetközileg igen eredményes fogatsport területén. Általában szürke, de gyakran előfordul fekete, illetve pej is. Marmagassága 155-170 centiméter között mozog. Testfelépítése elegáns. Nyaka magasan illesztett, rövid. Izmos hátú, jól izmolt farú, inkább dongás, mint mély, korrekt lábállású, kemény patájú fajta. Feje jellegzetes kosfej, fülei különlegesen nagyok.
1572. szeptember 12.-én alakult meg a híres bécsi lovasiskola, ahol magas szintű „lovastáncra” idomítják a lipicai méneket. Az első világháború előtt csak a Habsburg-családnak tartottak előadást és tanították őket lovagolni, de utána minden vasárnap nagy közönség előtt is megnyitották a kapukat. A lovasiskolának otthont adó épületrészt Johann Bernhard Fischer von Erlach tervei szerint építették 1729-1735 között barokk stílusban. A lovasok a mai napig tradicionális öltözékükben lovagolnak.
Forrás: Wikipédia
Forrás: Wikipédia
