A hazai kukoricatermés körülbelül 10 százaléka fertőzött aflatoxinnal – állapította meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A szakhatóság jelentése szerint a gombabetegség elsősorban az ország déli termőterületein, többek közt Bács-Kiskun megyében üti fel a fejét. A fertőzés a múlt évben fordult elő intenzíven és komoly problémát okozott azzal, hogy az aspergilus gomba méreganyaga megjelent a tejben, ezért több százezer liter magyarországi tej megsemmisítését rendelték el az importáló országokban.
Ez az esemény azonban kivételesnek tekinthető, ugyanis leginkább az a tapasztalat, hogy a tejtermelők és a tejfeldolgozók többsége ügyel rá, hogy kizárja a tejből az aflatoxin fertőzést. Itthon nem került forgalomba olyan tej, amely egészségkárosodást okozott volna. Egyes szakemberek most azt állítják, hogy helytelen azt sugallni, hogy csak a déli megyék kukoricásai a gombabetegség fertőzési gócai.
– Az aflatoxin az országban mindenütt károsíthatja a kukoricát igaz azonban, hogy a déli országrészekben nagyobb mértékű lehet a fertőzés. Ennek oka az, hogy a gomba másodlagos károsító, vagyis a molyrágáson telepszik meg. A kukoricamoly, a gyapottok bagolylepke Dél-Európából támad. A takarmánykukorica molytalanításával nemigen törődnek a viszonylag magas költsége miatt. A rovarkártevők elleni kitinszintézis- gátló vegyszerrel a permetezés hektáronként elérheti a 20 ezer forintot, de előfordulhat, hogy a több nemzedékes molyok ellen egy kezelés nem is elég. A gombabetegség terjedése a molyrágta csöveken esős időjáráskor lehet jelentős, szárazabb nyarakon alig szaporodik. Ezért azt gondolom, hogy az idei kukorica termést összességében kevésbé érte idén gombakártétel - hallottuk Pesti Gábor növényvédelmi mérnöktől.
– Az aflatoxin fertőzés megjelenése, mértéke az agrotechnikával is összefügg. -Ahol például nem szántásba, hanem csak feltört talajba vetnek, a felszínen maradt szármaradványokon elszaporodó gomba okozhat az új termésben kárt. Ezért biztonságosabb lehet a termesztés mélyműveléssel és legalább 2-3 éves vetésforgóval, ám az utóbbit ritkán alkalmaznak a gazdák. A kukorica viszonylag biztonságos árbevételt ad, ezért nem szívesen vetnek helyette mást - tette hozzá a szakember.
A Gabonakutató Intézet a jobb minőségű talajokra szóját, a gyengébb termőhelyekre cirkot ajánl a kukorica helyébe. Egyik növény sem nyerte meg a gazdák tetszését. A cirok mag felvásárlási ára ugyan körülbelül mindig annyi, mint a kukoricáé, de 20-30 százalékkal kevesebb a hozama. A szója pedig csak öntözéses körülmények közt jöhet szóba Homokhátságon.
Agroinform
Forrás: EU-Info
