I. Előzmények áttekintése - 2005. november
Mike Johanns mezőgazdasági miniszter 2005. november 1-én bejelentette, hogy az USDA (Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma) 91 millió dolláros kiegészítő költségkerethez kéri forrás biztosítását az erősen pandemikus madárinfluenza járvány elleni védekezési program keretében az ország védelmi felkészültségének még hatékonyabb biztosításához. Ez az addicionális fedezet George Bush elnök aznapi sajtóközleményében meghatározott összeg egy részét képezi. Az elnök 7,1 milliárd dollárt kért a Kongresszustól egy esetleges madárinfluenza-járvány kitörésére való felkészülés céljára. Azonban a Bush elnök által kért 7,1 milliárdos összeggel szemben a Kongresszus mindössze 3,3 milliárd dollár összeget szavazott meg 2006-ra. (Bush elnöktől azt remélik, hogy a közeljövőben további 2,65 milliárd dolláros keretre terjeszti be igényét kongresszusi elfogadásra a 2007-es év vonatkozásában.)
Az amerikai tömegtájékoztatásban megjelent elemzések szerint a vírus-mutáció akár a lakosság harmadát is megfertőzheti és akár 1,2 millió ember halálát is okozhatja. A legveszélyeztetettebb korcsoport az iskoláskorú gyerekeké, itt negyven százalékos fertőzési aránnyal számolnak.
II. Tárcaközi terv bejelentése - 2006. március
2006. március 20-án az Amerikai Tárcaközi Stratégiai Készültségi Terv (U.S. Interagency Readiness Strategic Plan) legfőbb célkitűzéseinek ismertetésére került sor az USDA épületében a madárinfluenza elleni felkészültség és védekezési képességek bemutatása céljával megtartott sajtótájékoztatón. A helyzet kiemelt fontosságát jól érzékelteti, hogy eddig példátlan módon, az érintett három tárca minisztere együttesen tartott sajtótájékoztatót.
A házigazda Mike Johanns mezőgazdasági miniszter és vendégei Gale A. Norton belbiztonsági miniszter, valamint Michael Levitt egészségügyi miniszter ismertették a legveszélyesebbnek tartott H5N1 törzs jelenlétének korai felismerésére kifejlesztett együttes készültségi tervet.
A stratégiai akcióterv jelentős mértékben egységesíti a központi szövetségi, az egyes állami, a regionális és a helyi ügynökségek és szervezetek összehangolt, tervszerű, megelőző és katasztrófaelhárító feladatait és tevékenységeit, a magasan patogenikus H5N1 vírustörzs vándormadarak közvetítésével történő terjedésének monitorozása, illetve kialakult fertőzésgócok felszámolása terén.
Figyelembe véve a madárinfluenza fertőzések kontinenseken átnyúló terjedésének eddigi és legfrissebb adatait, soron kívüli fokozott erőfeszítések váltak mára szükségszerűvé, mivel elérkezett a vándormadarak tavaszi vándorútja észak-amerikai szakaszának ideje.
Természetkutatók és közegészségügyi szakemberek a H5N1 vírus 1997. évi Hongkongban történt felfedezése óta monitorozzák az erősen fertőzésveszélyes vírusos megbetegedés terjedését. 1998-óta az USDA több mint 12.000 vándormadáron végzett el tesztmegfigyelést a kontinens felé Alaszka államon keresztül vezető röppályán és 2000-óta több mint 4000 tesztet az Atlanti-óceáni térségen átívelő röppályán. Mindezek a tesztek negatív eredményt mutattak. 2005. nyara óta a Belbiztonsági Minisztérium és Alaszka állam együttműködésében kiterjesztették a megfigyeléseket a Csendes-óceáni térségen át a kontinens felé vezető vándormadarak által használt röppályára is, amely során mintegy 1.100 vándormadárra elvégzett tesztből 22 esetében azonosították be a madárinfluenza fertőzöttséget, de egyik esetben sem került elő a magasan patogenikus H5N1 törzs.
A három érintett minisztérium ügynökségei által alkalmazott természetes vadvilágot kutató biológusok, vándormadár ornitológusok, járványügyi szakértők, állatorvosok, továbbá halászati és természetes vadvilágot felügyelő ügynökségeket tömörítő nemzetközi szervezet együttműködésben Alaszka állam kompetens hatóságaival kifejlesztették az Amerikai Tárcaközi Stratégiát. A stratégia "A vándormadarak a H5N1 erősen patogenikus madárinfluenza vírustörzzsel történő megfertőződésének korai felismerésére szolgáló rendszer" ("An Early Detection System for Asian H5N1 Highly Pathogenic Avian Influenza in Wild Migratory Birds - U.S. Interagency Strategic Plan").
A tárcaközi terv 5 meghatározott stratégiai célt fogalmaz meg:
-
Vadmadarak körében bekövetkező járvány kitörése körülményeinek kivizsgálása;
-
Vándormadarak megfigyelésének kiterjesztése;
-
Vadászok által meglőtt madarak monitorszolgálatának bevezetése;
-
Megfigyelési célokra kijelölt kiskerti baromfiállomány vizsgálati célú felhasználása;
-
Környezeti mintavételezés intézményesítése vizekből és madár/szárnyas ürülékekből.
A tudósok egyetértenek abban, hogy a Délkelet- Ázsia irányából közeledő vándormadarak vándorútját keresztező Alaszka állam lehet nagy valószínűséggel a járványmegjelenés első helyszíne az USA területére történő H5N1 vírustörzs bekerülése folyamatában, amennyiben ez vándormadarak közvetítésével megtörténik. 2006-ra az USDA és az együttműködő szakemberek összesen mintegy 75.000 - 100.000 élő és elpusztult madárból történő mintavételezést tűztek ki célul és további 50.000 mintavételezést terveznek az USA területén kiterjedten több, magas kockázati besorolásba tartozó vízvilágban az ott honos madárvilág tartózkodási helyén található víz és madárürülék mintákból.
A vadmadarak monitoring terve részét képezi a Bush elnök által jegyzett, a járványos influenza elleni küzdelmet szolgáló nemzeti vírusellenes felkészültségi stratégiai tervnek (National Strategy for Pandemic Influenza Preparedness). Bush elnök 29 millió dollárt különített el a madárinfluenza elleni védekezésre szolgáló kiegészítő pénzügyi támogatás keretösszegében a vadmadarak monitoring tervére.
Mike Johanns USDA miniszter sajtónyilatkozatában nyomatékosan kijelentette, hogy az USDA erőfeszítései megvédik az az Amerikai Egyesült Államokat a madárinfluenza erősen fertőző formáival szemben, amely rendszerint a madarakat támadja meg és Ázsiában emberekre átterjedve is megbetegedést okozott.
Több mint két évtizeden keresztül dolgozott az USDA a megbetegedésre való felkészülésen és a madárinfluenza veszélyes vírustörzse általi járvány amerikai kitörésének megakadályozásán. Az USDA meglátása szerint a járvány elleni védekezésben a legfontosabb a járvány kialakulása eredeti forráshelyszínén felszámolni a vírusfertőzést. Amerika szigorú importkorlátozásokat foganatosít és egyúttal alapos felderítési rendszerrel is biztosítja a madárpopuláció megfigyelését.
Az
USDA-APHIS (USA Mezőgazdasági Minisztériuma Állat- és Növény-egészségügyi Ellenőrző Szolgálata) foglalkozik első helyen kiemelten az USA egyes államainak állategészségügyi ellenőrzési szolgálataival az alacsony patogenitású fertőzésveszélyek monitorozásával és az esetleges járványhelyzetek kezelésével. A gyakorlatban szakemberek biztosításával és megfelelő pénzalapok rendelkezésre bocsátásával nyújt segítséget. Kiemelt figyelmet fordítanak két vírus altípusra, a H5 és H7 törzsekre, mivel ezek mutációja révén magas patogenitású vírustörzs alakulhat ki. Jelenleg nincs bizonyíték a legveszélyesebbnek tartott H5N1 vírustörzs jelenlétére az USA-ban sem az
állatok, sem pedig az emberek vonatkozásában.
2002-ben az
USDA-ARS (Agricultural Research Service - USDA Mezőgazdasági Kutató Szolgálat)
madárinfluenza diagnosztikai gyorstesztet fejlesztett ki, amely érzékenységének további tökéletesítése azóta is folyamatban van. A jelenleg rendelkezésre álló módszer 3 óra alatt kimutatja az eredményt, míg korábbi eljárások időszükséglete akár 2 hét is volt. Országosan 40.000 akkreditált
állatorvos tartozik ahhoz a hálózathoz, akik a szövetségi vagy helyi állami hatóságoknak jelentenek minden gyanús megbetegedést.
Az USDA szoros ezután is szoros együttműködésben dolgozik az Amerikai Egészségügyi és Humánellátási Minisztériummal, valamint az Amerikai Belbiztonsági Minisztériummal, az egyes állami és helyi törzsi vezetőkkel, és iparvállalati nagyvezetőkkel egy veszélyhelyzet kialakulásakor szükséges sürgősségi intézkedési terv rendelkezésre állásának biztosításán.
Az USDA-FSIS (USDA Élelmiszer Biztonsági Ellenőrző Szolgálata) feladatai közé tartozik a tömegtájékoztatás biztosítása, az élelmiszerek higiéniai szempontjaitól és biztonságos kezelésétől az emberek egészségére veszélyes egyes kockázati tényezők részletes ismertetéséig.
III. Az USDA szerepe a Madárinfluenza Járványt Megelőző Nemzeti Stratégia Végrehajtási Tervében - 2006. május
Bush elnök 2005. november 1.-jén jelentette be az Influenza Járványt Megelőző Nemzeti Stratégiát (National Strategy for Pandemic Influenza), amely az amerikai kormány felkészülését, az influenza felismerését és a lehetséges járványra adott válaszreakciót tartalmazza.
Ezt követően a 2006. május 3-án a Nemzetbiztonsági Tanács (Homeland Security Council) nyilvánosságra hozta a Végrehajtási Tervet (Implementation Plan for the National Strategy for Pandemic Influenza), amely a közigazgatás minden szintjére kiterjedő összehangolt feladatrendszert dolgozott ki. A célja az, hogy mind a szövetségi kormány, mind az államok és a helyi szereplők továbbra is a megfelelő lépésekkel készüljenek fel a madárinfluenza H5N1 formájára és a lehetséges emberi influenzajárványra az országban.
Az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) szövetségi, állami és gazdasági partnereivel együttesen védi meg az országot a madárinfluenza (H5N1) gyors terjedésétől. Az intézkedések kiterjednek a kereskedelmi szabályozásra, a vadmadarak ellenőrzésére, a szárnyasok szövetségi, állami, valamint ipari, illetve feldolgozó üzemi szintű vizsgálatára.
A Végrehajtási Terv az USDA-nak fontos vezetői és koordinációs szerepet szán 98 feladatkörben a 324-ből, amennyit a terv összesen tartalmaz. Ez többek között magába foglalja, a tengerentúlnak nyújtott folyamatos támogatást és koordinációt a járvány lassításának érdekében. Ezenkívül a USDA feladata a tesztrendszer további kiterjesztése és egy figyelmeztető rendszer kidolgozása. Továbbá, biztosítani kell azt, hogy a USDA megfelelő tervvel rendelkezzen abban arra az esetre, ha megjelenik a H5N1 influenza az országban.
Az USDA egyes kiemelt feladatai:
Az USA madárinfluenza elleni védekezési és készültségi tervét ismertető, a Fehér Ház hivatalos honlapján aznap közzétett tájékoztató anyag:
