Napjainkban a tartók zöme vásárban, illetve interneten szerzi be a hizlalásra szánt malacot. Sajnos egyre kevesebben vásárolnak jó genetikai háttérrel rendelkező tenyészetekből. A kocatartás pedig ritkaság falun is.
Malacvásárlásnál fő szempont a malac kora, ma a tenyésztők akár 32 napos korban választják a kicsiket a kocáról, kisebb tenyészetekben még kivárják a klasszikus 8 hetet. Háztáji hizlalásra 10 hétnél fiatalabbat nem javaslok, mivel a magas fehérje igényű kisállat takarmányozásához az alapanyagok drágák és bekeverésük is körülményesebb.
Másik fő szempont az állat megjelenése. Legyen élénk a tekintete, ha kisgazdaságból származik, akkor kunkori a farka. (nagyüzemit csonkolják, így nem látszik). Kiszőrösödött borzas külső a rossz tartási körülményekre utal, a farok csóválás pedig a bélférgességet jelenti. Mindig érdeklődjünk mikor és mivel lettek oltva a malacok, ha esetleg korai kényszervágásra kerülne sor, mikor jár le a gyógyszer várakozási ideje. A hizlalni való sertés ivarán nem érdemes tanácskozni, mivel minden gazdának saját szokása és elmélete van, személy szerint az ártányt (herélt) javaslom a gyorsabb növekedés végett.
Több malac vásárlása esetén érdemes egy alomból választanunk, hogy a falkásítás ne törje meg őket.
Minden esetben kérdezzük meg a tenyésztőt, kereskedőt mit etettek a malaccal. Amennyiben megoldható etessük vele egy hétig ugyanazon takarmányt vagy magas árpa tartalmú keverékhez 10%-ban adagoljunk hízó koncentrátumot és ezt fokozatosan emeljük a gyártó által javasolt mértékig. A gyári takarmánykeverékekkel (táppal) háztájiban is jó napi tömeggyarapodás érhető el, e mellet a háztartásban keletkező élelmiszer hulladékok, zöldtakarmányok változatossá teszik a jószág étrendjét.
Nem jellemző már a természetes takarmányon tartás, aki mégis erre vállalkozik az tapasztalhatja a lassú növekedés eredményét az érett zamatos, magas élvezeti értéket nyújtó húst. Viszont a „tápok” elhagyásával figyeljünk a változatos étrendre a vitaminok bevitelére és mindenképp keverjünk 50 kg-os súly eléréséig 1% takarmánymeszet a darába. Illetve mindkét etetésnél fontos a folyamatos ivóvíz ellátás és annak savanyítása. Savanyítást lehetőleg 1% almaecet (takarmányboltban kapható) hozzáadásával oldjuk meg. Ez a savanyítás végigkísérheti a sertés életét, kivel nagyon hasznos vitaminokat tartalmaz, savasítja a bélflórát, ezáltal megelőzhető vele a hasmenés.
Az állatot mindig száraz bőven almozott, frissen meszelt, fertőtlenített istállóban, ólban helyezzük el. Az almozást nyári időszakban csökkenthetjük, de el ne hagyjuk, mivel az éjszakai kihűlt padozat felfázást, tüdőbetegséget okozhat. Törekedjünk a penész és rothadásmentes szalma használatára. Téli hideg időszakokban is gondoskodjunk a megfelelő szellőzésről, mert az istállóban a magas ammónia tartalmú levegő káros az állat légzőszerveire.
állattenyésztés szakértő
Az egészséges, természetes forrásból származó élelmiszerek iránti igény egyre nagyobb, és ezzel együtt nő az érdeklődés a bio gazdálkodás iránt is. A bio sertéstartás nemcsak az állatok jóllétét helyezi előtérbe, hanem azt is garantálja, hogy a fogyasztók...
A takarmányozás közismerten az állati eredetű termékek előállításának legkényesebb területe. Az állatok szervezete egyetlen más környezeti hatásra sem válaszol oly hirtelen és olyan átható erővel, mint a takarmányozásban beálló minőségi változásokra. Ráad...
Márton-nap, lúd, újbor, mi köti össze ezeket a látszólag teljesen különböző fogalmakat? Szent Márton, Gallia nemzeti szentje, Pannóniában Sabaria városában született 316-ban, vagy 317-ben. A középkor legnépszerűbb szentje volt, kultusza hazánkban is virág...