A mezőgazdaság és kiskerti növénytermesztés oldala

Rontott csirkék

A riadalom már csak azért is nagy volt, mert egy uniós rendelet szerint 2010. december 12-étől kizárólag olyan csirkehúst lehet forgalomba hozni, amelyben a szalmonella egyik típusa sem mutatható ki. A szúrópróbaszerű gyorsteszt eredménye annak fényében különösen sokkoló volt, hogy Magyarországon az 1990-es évek eleje óta folyik szalmonellamentesítési program. Erre az EU 2010-ben 2,5 millió eurót ad, amihez a kormánynak célszerű volna legalább ugyanennyivel hozzájárulnia. „Ha azt látják Brüsszelben, hogy a nemzeti támogatás nem éri el az uniósat, a következő évben ők is csökkentik a keretet” – érvelt a HVG-nek Bárány László, a baromfi Terméktanács elnöke. E megfontolásból a szakmai szervezet vitában áll az agrártárcával, mivel az utóbbitól származó információk szerint az idén összesen 4,5 millió euró jut szalmonella-mentesítésre. A terméktanács szeretné ezt ötmillióra feltornázni. Az állattartók kétféle szalmonella-szerotípust – az enteritidist és a tifimuriumot – tartanak igazán veszélyesnek, a sikeres mentesítéshez a tyúkállományt a kétféle oltóanyaggal háromszor kell beoltani. A terméktanács úgy számol, hogy a hazai tyúk és pulyka szülőpár-, illetve tojóállomány vakcinázása 3,8 millió eurót emészt fel, további 1 millió eurót pedig célszerű lenne a kártalanítási alapba helyezni. Az ominózus gyorsteszt eredményénél jobbnak találta a magyarországi szalmonellahelyzetet az unió Élelmiszer- és Állat-egészségügyi Hivatala, az FVO. A 2010. január 22-e és február 4-e között a baromfitelepeken tartott szemléről készült, két hónap múlva nyilvánossá váló jelentés szerint az enteritidis- és tifimuriumfertőzést a vizsgált tenyésztyúkállományok 0,87 százalékában mutatták ki, szemben a 2008-as 1,44 százalékkal. Az idei eredmény már megfelel az uniós előírásoknak – bár bonyolítja a helyzetet, hogy a szalmonellabaktériumnak legalább 2500 típusa ismert. Közülük az öt legfontosabbat vizsgálva (az említett kettőt is beleértve) 2008-ban a tenyésztyúkállományok 3,24, az idén pedig a 2,47 százalékában mutattak ki fertőzést az uniós ellenőrök. A tojótyúkoknál 2008-ban 866 állomány vett részt a szalmonellamentesítési programban, akkor tíz százalékuk volt enteritidisszel vagy tifimuriummal fertőzött, míg tavaly – a már csak 756 tojóállományból – 3,7 százalék. A brojlercsirkéknél, ahol 2005 és 2006 között még drámai volt a helyzet, az akkor mért – negatív Európa-rekordnak számító – 68,2 százalékos fertőzést sikerült 2,8 százalékra csökkenteni. A hazai klimatikus viszonyok között a szalmonella teljes eltüntetése szinte lehetetlen – vélik az állat-egészségügyi szakértők. Megfigyelések szerint a vakcinázással visszaszoruló két típus helyébe máris belépett az infantis elnevezésű szalmonellabaktérium, amelynek humán-egészségügyi veszélyeit baromfis berkekben enyhébbnek tartják ugyan, de nem elhanyagolhatók. A terméktanácsnál ugyanakkor úgy tudják, hogy a zéró toleranciát megkövetelő uniós szabály enyhülhet, totális mentességet csak az enteritidisre és a tifimuriumra fognak előírni. Nyomasztóbb képet mutat az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, az EFSA 27 uniós tagországra kiterjedő vágóhídi adatgyűjtése. Az uniós szervezet egyebek mellett azt vizsgálta, hogy a levágott brojlercsirkék bőrén és béltartalmában kimutatható-e a szalmonella vagy a kampilobakter (lásd grafikonunkat). Az egyes típusokat el nem különítő összesítésben a magyar baromfihús 85,6 százaléka tartalmazott szalmonellát, bár enteritidist vagy tifimuriumot mindössze a minta 4,6 százaléka. „Ha egy baktériumgazda szárnyas kora reggel bekerül a vágóhídi feldolgozósorra, csaknem biztosra vehető, hogy az ott alkalmazott vízhűtéses technológia miatt az aznapi teljes produktumon kimutatható lesz a szalmonella” – magyarázza a bizonyítványt a HVG-nek Ócsai Lajos, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat főosztályvezetője. Pedig a baktériummal fertőzött ételek, helytelen kezelés esetén, komoly járványokat okozhatnak. „Nem volt olyan ételminta vagy akár olyan négyzetcentimétere a konyhának, ami ne lett volna szalmonellával fertőzött” – emlékszik vissza Ócsai az eperlevesügyként elhíresült, másfél évtizeddel ezelőtti közétkeztetési botrányra. Akkor több mint 5 ezren – köztük óvodás, iskolás gyermekek – betegedtek meg, egy idős férfi pedig belehalt a fertőzésbe. Bár azóta ilyen kirívó eset nem történt, évente 7 ezren fordulnak orvoshoz szalmonellafertőzéssel – derül ki az Országos Epidemiológiai Központ adataiból. A nyers csirkehússal és tojással a háztartásba behurcolt, szobahőmérsékleten gyorsan szaporodó kórokozó könynyen fertőz, elég, ha a nyers húsról lecsöpögő lé a hűtőszekrényben más ételre kerül. A baktériumok a sütés, főzés során 70 Celsius-fok felett elpusztulnak; bizonyára ezért nem követte komoly lakossági riasztás a baromfi Terméktanács által húsvét előtt „leleplezett” szalmonellás tojáslét sem, amelyet Olaszországból importáltak. Mindazonáltal a nyers tojások vagy a mikrohullámú sütőben felmelegített készételek ideális táptalajt jelentenek a mélyhűtést is gond nélkül átvészelő szalmonellának. A kampilobakter még a szalmonellánál is súlyosabb megbetegedést okozhat. Erősebben is fertőz: már egy kiskanálnyi vagy falatnyi ételben is elegendő baktérium szaporodhat el a végső soron kiszáradást okozó gyomor- és béltünetek kialakulásához. Szintén a nyers húsban – főleg baromfiéban – tenyészik, és a fertőzése ugyanúgy hirtelen felszaladó lázzal, hasi görcsökkel, hasmenéssel jár, mint a szalmonelláé. A kórokozó jelenlétét 2008-ban öt és fél ezer betegnél mutatták ki. Ezek csak a laborvizsgálattal megerősített diagnózisok, mert a hasonló tünetekkel járó, az emésztőszerveket támadó kórokozók által kiváltott, ám nem azonosított megbetegedések enteritis infectiosa gyűjtőnéven kerülnek a statisztikákba – évi mintegy 36 ezer esettel. Az összefüggést jelzi, hogy a baromfitenyésztésben és -feldolgozásban erős Csongrád megye az országos listavezető az ételeredetű emésztőszervi fertőzésekben.