A sóskát gyakran összekeverjük a spenóttal, hiszen hasonló növények. Gyermekkorunkban sokszor kellett sóska főzeléket ennünk, amit nem igazán szerettünk. A sóska pedig hihetetlenül jótékony hatással van a szervezetünkre és kiválóan hozzájárul egészségünkhöz fogyasztásával. De lássuk, a kertben hogyan tudjuk termeszteni! Ismerjük meg közelebbről a sóskát!
A sóska levélzöld zöldség, kellemesen savanyú, citromos aromája miatt. Időnként gyógynövényként, néha zöldségként osztályozzák. Akárhogy is, nem termesztünk eleget belőle. A sóska a tavaszi és az őszi hűvösebb időjárást részesíti előnyben ültetésénél, az idő felmelegedésével pedig gyorsan megnő. A 2 leggyakrabban termesztett faj a kerti sóska (Rumex acestosa) és a sóska (Rumex scutatus).
A sóskának sima, nyíl alakú levelei vannak, amelyek a középső rozettából nőnek. Amint az idő felmelegszik a sóskán megjelennek magas piros színű virágok, amelyek teljesen jelentéktelenek. A sóska levelei 30-45 centiméter magasra nőnek meg, azonban a virága még ennél is magasabbra nő. A sóska azonban leginkább oldalra terjeszkedik, így akár 60 centiméteres kör átmérőben is megnőhet.
A sóska évelő növény, azonban sokan egynyári növényként termesztik őket. Érdemes is minden tavasszal új növényt ültetni, hiszen a régebbi növények sokkal keményebbé válnak és az ízük sem lesz olyan friss, mint az idei ültetésé. Javasolt a növény minden tavasszal való átültetése vagy új növény ültetése.
A sóska kedveli a napos helyet. Legjobban olyan helyen fog megnőni, ahol folyamatosan nap éri. Ugyan a nyári nagy melegben a részlegesen árnyékos helyre való ültetése jó lehet, hiszen így hosszabb ideig megmarad a növény.
A sóska számára olyan helyet válasszunk, ahol megfelelő a vízelvezetés. A sóska szereti a kissé savas talajt, ahol a pH érték 5,5-6,8 közötti tartományban van. Mivel levelei miatt termesztik a sóskát, tápanyagban gazdag talaj esetén a zöld levek sokkal jobban fognak növekedni.
A sóskát vetőmagból, dugványból, gyökérmegosztásból vagy átültetésből indíthatjuk meg tavasszal vagy kora ősszel. A vetést beltéren vagy a kertben is el lehet indítani, de mivel a vetést már 2-3 héttel az utolsó tavaszi fagy előtt el lehet végezni, könnyebb a kertben elültetni. A nem magról ültetett növények a könnyű fagyokkal is elbírnak.
A vetőmagot 1-1,5 centiméter mélyen, körülbelül 7-8 centiméteres távolságban vessük el egymástól.
A sóska kiváló választás konténertermesztéshez. A sóska valószínűleg hosszabb ideig tartósan növekszik cserépben vagy konténerben, mint a földben, mert a melegebb napokon be tudjuk rakni az árnyékba.
Amint megérzed a tavasz illatát a levegőben, ideje nekifogni az év egyik legkifizetődőbb projektjének – a tavaszi salátakertnek. A rukkola, a saláta, a spenót és a többi saláta zöldje gyorsan fejlődik a tavasz hosszabbodó napjaiban, növénytakaró ala...
A rebarbara egy nagyon különleges és sokoldalú növény, ami nem árt, hogyha a kedvenceddé válik, nézzük, mit érdemes tudni a rebarbaráról!
Egyesek azért esznek salátát, hogy támogassák vele az immunrendszerüket, mások a diétájukat akarják ily módon kiegészíteni, és természetesen olyanok is vannak – én is közéjük tartozom – akik élvezetből fogyasztják a zöld leveleket a különböző ...