Madárinfluenza

Madárinfluenza

Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajművelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezőgazdaság: Agrároldal.hu.

A testület tagjai meghallgatták az agrártárca irányítóját és Süth Miklós országos főállatorvost, valamint Szieberth István állatorvos-szakértőt a madárinfluenza-járvány Bács-Kiskun és Csongrád megyei hatásairól, valamint a kormányzati intézkedésekről.

Süth Miklós közölte: Dél-Magyarországon a madárinfluenzát nagy valószínűség szerint a H5N1-es vírustörzs okozta. Hozzátette: a nagy-britanniai kontroll-laboratórium még nem erősítette meg, hogy a nagy fertőzőképességű H5-ös vírustörzs N1-es, szélsőséges esetben az emberre is veszélyes változatáról van-e szó.

A miniszter elmondta ugyanakkor, hogy a magyar állategészségügyi hatóságok úgy jártak el a járvány kezelésében, mintha a H5N1 vírus jelenléte már bizonyított volna. Ezért határoztak úgy a járvány szélesebb körű elterjedésének megakadályozása érdekében, hogy a járvány előfordulásának gócpontjától számított egy kilométeres körzeten belül a dél-magyarországi térségben valamennyi háziszárnyast le kell ölni.

Süth Miklós közölte: eddig a járvány felszámolása érdekében több mint négyszázezer baromfit - főként libát és kacsát - pusztítottak el a járvány által érintett körzetben. Az állatok leölése csütörtökön várhatóan befejeződik.
 
A miniszter szerint a termelők közvetlen kára egymilliárd forint körül lehet.

Gráf József megerősítette: azok a tenyésztők, akiknek az állatait a hatósági intézkedések nyomán leölték, 100 százalékos kártérítésre számíthatnak. Ugyanakkor arról még nem tudott pontos információkkal szolgálni, hogy a közvetett kárt szenvedő termelők milyen arányú kárenyhítésre számíthatnak. Erről a jövő héten döntenek a brüsszeli illetékesek. Magyarország mintegy 8,6 milliárd forintos, azaz csaknem 32 millió eurós kárigényt jelentett be.
 
Gráf József úgy vélte, hogy a magyar termelők mintegy hatmilliárd forintos kárenyhítésre tarthatnak számot reálisan, amelynek a felét a brüsszeli Bizottság, másik felét a magyar kormány állja. Annak érdekében, hogy erre a fedezet meglegyen, a miniszter már kérte hárommilliárd forint nemzeti forrás biztosítását.

A független szakértő, Szieberth István is alapvetően egyetértett azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a hatóságok hoztak a járvány leküzdése érdekében.

Gráf József külön is felhívta a figyelmet arra, hogy a járvány kezelését nem szabad politikai síkra terelni.

A képviselők közül többen is arról érdeklődtek, hogy a közvetett kárt szenvedett gazdálkodókat miként kárpótolja a kormány.  A miniszter megismételte, hogy a kárenyhítés mértéke a brüsszeli döntés függvénye. Képviselői kérdésre Gráf József közölte azt is, hogy a két érintett - Bács-Kiskun és Csongrád - megye kivételével Magyarország akadálytalanul szállíthat baromfiterméket az unió országaiba. A harmadik országok közül csak két távol-keleti ország, Japán és Szingapur jelezte, hogy további információkat kér a magyar kormánytól a madárinfluenza járványról.

Gőgös Zoltán (MSZP), a bizottság alelnöke a hosszúra nyúlt meghallgatást - amely több mint 2,5 órán át tartott - a napirendi pont vitájának vége felé ügyrendi javaslattal szerette volna lezáratni, ám javaslata nem kapott többséget. Tizenegy igen, tíz nem, egy tartózkodás mellett a bizottság a meghallgatás folytatása mellett döntött.

Szeretné vállalkozását hatékonyan hirdetni? Szeretné, ha weblapja látogatottabb lenne? Online marketing tanácsadás, és hatékony online hirdetés az Agrároldal.hu szakértőitől! Kérje ajánlatunkat itt!