Az uborkaperonoszpóra (Pseudoperonospora cubensis) az uborka egyik legjelentősebb betegsége, amely súlyos károkat okozhat a termésben. Az első észlelések 1886-ban Kubában történtek, majd az 1900-as évek elején Európában is megjelent. Magyarországon 1903-ban jelentették az első eseteket. Napjainkban az uborkatermesztés egyik legnagyobb kihívása a peronoszpóra elleni védekezés.
Az uborkaperonoszpóra tünetei
Az uborkaperonoszpóra tünetei először a levelek színén jelentkeznek sárgászöld foltok formájában, amelyek később összeolvadnak, így az egész levél sárgászölddé válik. A levél fonákán lilásbarna sporangiumtartó gyep alakul ki, amely szabad szemmel nehezen látható. A foltok idővel elhalnak, világosbarnára színeződnek, a levelek pedig elszáradnak és lehullanak. Az indák és levélnyelek azonban egészségesek maradnak.
Az uborkaperonoszpóra terjedése és a betegség kialakulásának feltételei
A sporangiumok légárammal nagy távolságokat képesek megtenni, így könnyen járványokat okozhatnak. A kórokozó gomba optimális hőmérséklete 15-20°C között van, de elviseli a hidegebb és melegebb hőmérsékleteket is. A fertőzéshez pár órás nedves levélfelület szükséges, amit az öntözés, az eső és a magas páratartalom biztosít.
Az uborkaperonoszpóra elleni védekezés módszerei
1. Ellenálló fajták választása:
Az uborkaperonoszpóra elleni védekezés alapja a rezisztens fajták kiválasztása. Az ellenálló fajták használatával csökkenthető a betegség kockázata.
2. Termesztési körülmények optimalizálása:
A szabadföldi termesztés során a légmozgást és légátjárhatóságot biztosító támrendszeres termesztési mód előnyös. Üvegházakban a páratartalom szabályozása és a felülről történő öntözés kerülése javasolt.
3. Megelőző permetezés:
A palántakorban megkezdett megelőző permetezés fontos a betegség elleni védekezésben. Az engedélyezett hatóanyagok közé tartozik a propamokarb, a foszetil, a fluopikolid, az azoxistrobin, a réz-oxiklorid, a réz-hidroxid és a tribázikus réz-szulfát.
4. Helyes öntözés:
Az öntözést a reggeli órákra időzítve a levelek gyorsabban száradnak, ami csökkenti a fertőzés kockázatát. A szórófejes öntözés helyett a csepegtető öntözés javasolt.
Újabb védekezési lehetőségek az uborkaperonoszpóra ellen
Az utóbbi években a kémiai védekezés mellett a biológiai védekezési módszerek is egyre nagyobb szerepet kapnak. Ilyen például a Pythium oligandrum parazita gomba preparátum, amely hatékonyan képes visszaszorítani a peronoszpóra terjedését. Ezen kívül a ragadozóatkák megtelepedésének elősegítése is hasznos lehet a kártevők elleni védekezésben.
Az uborkaperonoszpóra komoly kihívást jelent az uborkatermesztők számára, de megfelelő védekezési módszerekkel jelentősen csökkenthető a betegség káros hatása. A rezisztens fajták választása, a termesztési körülmények optimalizálása, a megelőző permetezés és a helyes öntözés mind hozzájárulnak az egészséges termés eléréséhez. A modern biológiai védekezési módszerek alkalmazása tovább javíthatja a védekezés hatékonyságát.
