Az aszály és a vízhiány hatásai a mezőgazdaságra

 mezőgazdaság Magyarország egyik legfontosabb gazdasági ágazata, amely különösen érzékeny a csapadékhiányra és ezzel együtt az aszályra. Az aszályos időszakokban a termésátlagok jelentősen csökkennek, ami komoly bevételkiesést jelent a gazdák számára. Normál években Magyarországon a kukoricatermés átlagosan 8-9 tonna hektáronként. Most azonban az Alföldön, ahol nincs öntözés és már vízhiánnyal küzdenek, biztosan 5 tonna alatti lesz a termésátlag.

A vízhiány miatt a növények nem kapják meg a szükséges tápanyagokat, ami a minőség romlásához és a terméshozam csökkenéséhez vezet. Az öntözési lehetőségek korlátozottsága miatt sok termelő kénytelen alternatív megoldásokat keresni, mint például a szárazságtűrő növényfajták termesztése vagy a precíziós gazdálkodási módszerek alkalmazása.

A kukorica és a cukorrépa jelentős károkat szenved az Alföld egyes részein, ahol a talaj már kritikusan száraz. Tanulmányok szerint az aszályos területek egyre kiterjedtebbé válnak. Szinte az egész országban hiányzik a víz a talajból. Jelentések szerint "az aszályos területek kiterjedése egyre nő", és a Duna-Tisza közén, a Dunántúl keleti szélén, valamint a Maros-Körös-köz nyugati felén már kritikusan száraz a talaj felső rétege. A Duna-Tisza közén és a Szentes–Orosháza–Hódmezővásárhely térségében a helyzet a legsúlyosabb.

Az aszály miatt fontos lehet az infrastruktúra fejlesztése

A vízhiány kezelése érdekében elengedhetetlen az ország vízgazdálkodási infrastruktúrájának fejlesztése. Ez magában foglalja az öntözőrendszerek korszerűsítését, a víztározók építését és a csatornahálózat bővítését. A megfelelő infrastruktúra nélkül nehéz hatékonyan kezelni a vízhiányt és biztosítani a lakosság és a gazdaság számára szükséges vízmennyiséget. Az állami és uniós források bevonása kulcsfontosságúak lehetnek ezen fejlesztések megvalósításához.