A tudományos bizonyítékok rávilágítottak, hogy főleg a neonikotinoidok azonnali halált okoznak a méheknek, kisebb mennyiségben megzavarják az élelemkereső tevékenységet, károsítják az idegrendszert, ezért ezek a növényvédő szerek többet ártanak, mint használnak.

Az Uniós tagállamok közül Magyarországon a legnagyobb a fajlagos méhsűrűség, 2012-ben 1,2 millió méhcsaládot tartottak számon. A méhpusztulások évente 170-200 ezer hazai méhcsaládot érintenek, ebből 20-30 ezer hozható összefüggésbe növényvédő szerekkel.

Az ártalmas növényvédő szerek következtében 20-40 százalékkal is csökkenhet a gabonafélék és az ipari növények terméshozama, ha az Európai Bizottság betiltja egyes rovarölő szerek használatát, ezzel védenék a méheket.

Ezeket a szereket manapság főleg vetőmagcsávázásra, illetve talaj-, és állománykezelésre használják kukorica, repce, napraforgó, kalászos kultúrákban. Magyarországon a csávázószer felhasználása nem helyettesíthető, ezért nagy jelentőséggel bír.

A tiltásokkal azonban hatalmas károkra lehet számítani

A neonikotinoidos vetőmag csávázási technológia elvesztése akár 20-40 százalékkal csökkentheti a hozamot, és a technológiai kár 5 év alatt akár 15 millió euró veszteséget okozhat a mezőgazdaságnak, eközben pedig 40-50 ezer munkahely kerülhet veszélybe.

A tervek szerint rengeteg gomba-, rovarölő illetve gyomirtó szert kivonhatnak a forgalomból néhány éven belül, emiatt pedig az egész európai mezőgazdaság jövője veszélybe kerülhet.

Ennek következménye lehetne az ökológiai gazdálkodás előnybe kerülése, ebben az esetben a vegyszere növényvédelmi technológia háttérbe szorulna. Az ökológiai gazdálkodásban úgy történik a növénytermesztés, hogy nem használnak rovarkárosító vegyszereket, ehelyett szennyezés-mentes, hosszú távon megoldást nyújtó technikát alkalmaznak a rovarok elleni védelemként.