Az esetleges alacsonyabb termések és a változó olajtartalom oka többnyire a nem megfelelő tápanyagellátás. Az optimális nitrogénellátást meghálálja, de a nitrogénfelesleg kedvezőtlen, mert csökkenti az olajtartalmat és fokozza a betegségekkel szembeni fogékonyságot. A felesleg kinyújtja az érést és megnehezíti a betakarítást ill. cséplést. A napraforgó a mérsékelt nitrogén és bőséges káliumellátásra reagál kedvezően, kiegyenlített foszfor-, magnézium- és kénellátás mellett.
A kálium növeli az ezerszemtömeget és kedvezően befolyásolja az olajtartalmat. A jó káliumellátás éppen ezért a termés mennyisége és minősége szempontjából meghatározó jelentőségű. A káliummal optimálisan ellátott napraforgó jól fejlett gyökérkoronát és erőteljes szárat alakít ki, ellenáll a dőlésnek és a szártörésnek. A kálium javítja továbbá a növények stressztűrőképességét, fokozza a szárazságtűrést, a gombás betegségekkel és baktériumos fertőzésekkel szembeni rezisztenciát.
A napraforgó rövid idő alatt viszonylag sok tápanyagot vesz fel. A nitrogén-, foszfor- és kalciumszükséglet több mint 60%-át, az összes kálium-szükséglet 75%-át és a magnéziumnak mintegy 90%-át két hónap alatt, a virágképződmények kialakulásától a virágzás végéig terjedő időben veszi fel. A korai fejlődési időszakban kialakuló tápanyaghiány később már nem egyenlíthető ki.
A napraforgó esetében a kálium műtrágyák közül ősszel a középkötött és laza talajokon a szulfátkötésűek: káliumszulfát (50% K2O, 18% S), Patentkali® (30% K2O, 10% MgO, 17% S), nehezebb talajokon a kloridkötésűek ajánlottak (Korn Kali® vagy kálisó). Tavasszal célszerű a szulfátos forma használata, mivel a megfelelő mennyiségű és minőségű olaj szempontjából ez a kívánatos. Alaptrágyaként az őszi mélyszántással egyidőben célszerű a foszfor műtrágya 80%-át, a kálium műtrágya 50%-át és a nitrogén műtrágya 30%-át a talajba munkálni. A magnéziumhiányos talajokon célszerű ősszel magnéziumot is kijuttatni.
Indító trágyaként az ültetést megelőzően sekélyen, 10-15 cm mélyen a maradék foszfor műtrágyát (20%), a káliumnak az 50%-át, a nitrogénnek pedig a 70%-át kell kijuttatni.
A téli borsó vetése izgalmas kertészeti projekt, amely lehetővé teszi, hogy a természet ritmusát követve már tavasszal az elsők között szüretelj friss, zsenge borsószemeket. Ha te is megpróbálkoztál ezzel a módszerrel, gratulálok, a nehezén már túl vagy! ...
A téli sarjadékhagyma (Allium fistulosum), vagy ismertebb nevén metélőhagyma, az egyik legpraktikusabb növény, amit kertben vagy cserépben nevelhetsz. Ez a strapabíró, évelő hagymafajta nemcsak jól tűri a hideg időjárást, hanem egész évben friss zöldet bi...
A gyümölcsfa ültetése ősszel bátran kivitelezhető, hiszen a talaj hőmérséklete még meleg, és a csapadékosabb idő kedvez az új hajtásoknak. De hogyan is láss hozzá? Milyen lépéseket érdemes követni, hogy a fiatal fa sikeresen megeredjen és a következő évek...