Belegondoltál már, hogy mennyi élőlény van egy csepp tengervízben? Most megtudhatod!

Most megtudhatod, mennyi mindent rejt egy csepp tengervíz

AN
Instagram logo

KÖVESS MINKET

ISTAGRAMMON

Biztosan te is nyeltél már nyaralás során tengervizet, azonban bele sem gondoltál, hogy egy egész állatkertet találhatsz akár egy csepp vízben is. Kicsit ijesztő lehet, most megmutatjuk mivel is találkozhatsz.

Belegondoltál már, hogy mennyi élőlény van egy csepp tengervízben?

A fenti képet David Liittschwager készítette, 25-szörös nagyításban láthatunk egy csepp tengervízet. Elég sok élőlény található a fotón.

Kattints tovább és ismerd meg ezeket az állatokat

Cianobaktériumok

A cianobaktériumok baktériumtörzsét korábban kékmoszatok néven a növények országába sorolták fajainak megjelenése és életmódja alapján. Mintegy 2000 fajukat ismerjük. Nevük egyrészt prokarióta rokonságukra utal, másrészt a többi fotoszintetikus színanyagot elfedő, kék színű fikociánra.

Sejtjeik felépítése alapvetően megegyezik a baktériumokéval, de nincsenek ostoros formáik. Plazmájuk az örökítő anyagot tartalmazó belső, színtelen centroplazmára és a fotoszintetikus pigmenteket tároló külső kromatoplazmára tagolódik. Ez utóbbiban a sejt felszínével párhuzamosan tilakoid membránok húzódnak, és azokban klorofill-a és karotinoidok, valamint a felszínükön lévő gömböcskékben (phycobilisoma) fikobilin festékek kötik meg a napfény energiáját. A fikobilinek közül a kék fikocián minden fajban előfordul, a vörös fikoeritrin gyakran hiányzik. Asszimilációs termékük a glikogénre hasonlító cianoficea-keményítő.

Lebegésüket gázvakuólumokkal biztosítják. Sok faj fonál, lemez vagy tömlő alakú telepet képez.

Evezőlábú rák

Az evezőlábú rákok az ízeltlábúak törzsébe az állkapcsilábas rákok (Maxillopoda) osztályába tartozó alosztály. Tíz rendjükben ezidáig több, mint 24 000 fajukat írták le. Tengerekben, édesvizekben, interstíciális-, föld alatti- és efemer vizekben szinte mindig megtalálhatóak, az egész Földön elterjedtek. Régi magyar elnevezésük: kandics, kandicsrák.

A szabadon élő fajok mérete általában 1 és 2 mm közé esik, míg az élősdiek között több centiméter nagyságúak is vannak (32 cm-ig). A bioszféra anyag- és energiaáramlásában rendkívüli jelentősége van ennek a csoportnak. Az antarktiszi vizek krillje (Euphausia superba) mellett a legnagyobb biomasszával rendelkező állatcsoport. A szén ciklusban és a tengeri táplálékhálózatokban szerepük óriási. Az óceánok évente 2 Gt (gigatonna) szenet kötnek meg a légkörből. A Copepodák táplálkozásuk során testükben megkötik a szenet, és napi vándorlási ciklusaik által a mélyebb vízrétegekbe juttatják. Csak növeli gazdasági jelentőségüket, hogy az ember által fogyasztott halak legfőbb táplálékát jelentik. Egyes fajaik parazita férgek terjedése során közvetítőként szerepelhetnek.

Tengeri gyűrűsféreg 

A gilisztára hasonlító tengeri gyűrűsféreg testén több tucat apró, szőrzet jellegű kinövés található, amiket egyenként tud mozgatni, és magát a vízben előre hajtani.

Ikra

Az ikra a halak és bizonyos tengeri állatok, például tengerisünök, rákok és kagylók teljesen érett megtermékenyítetlen vagy már megtermékenyített petéinek összessége. Mint a tenger gyümölcsét, sok ételhez használják főtt vagy nyers hozzávalóként. Kaviárnak a tokhal ikráját nevezik, amelyet csemegeként fogyasztanak. A hím halakban nem ikra van, hanem haltej ezért nevezik őket tejesnek is.

Moszat

Egysejtű vagy sejtkötelékben együtt maradó moszatok. Édes- és tengervízben élnek. Több mint 100 000 fajuk ismert. A kovamoszatok színtestei sárgásbarnák. A sejtet két egymásba illő szilícium tartalmú kemény kovahéj zárja körül. A kovamoszatok a héj apró pórusain keresztül nyálkát bocsátanak ki, és ennek segítségével végeznek helyváltoztatást. Többnyire egyenként élnek a vízben lebegve, vagy az aljzathoz tapadva. Sok faj sejtjei az osztódásuk után közös nyálkaburokban együtt maradnak laza sejttársulást alkotva. A tengerek vizében, óriási mennyiségben fordulnak elő. Az elpusztult és a tengerfenekére süllyedt kovahéjak egyes helyeken több méter vastag kovaföld réteggé alakultak ki az elmúlt évmilliók folyamán.

Plankton

Több fajta plankton lakik a tengerben, egyik fajtája a ragadozó plankton, amik más planktonokkal táplálkoznak. Méretük viszonylag nagy, akár több cm-re is megnőhetnek. Van idegrendszerük, 2 szemük, szájuk és fogazatuk is. Egyes alfajai mérget is kibocsátanak zsákmányukba.

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Még több cikk

2024-05-17

Amiért az egész veteményes kert hálás lesz: Így ültess kerti büdöskét

A kerti büdöske (Tagetes) ültetése egyszerű és kiváló választás mind a díszkertek, mind a veteményesek számára. Mutatjuk miért, és hogyan ültess büdőskét!

2024-05-17

Itt az idő: kötözd le a szőlőt, hogy bőséges termésed legyen az idén!

Közeledik a nyár, így itt az idő a szőlő lekötözésére. Megmutatjuk a legfontosabb lépéseket, amivel elérheted, hogy idén neked is bőséges termésed legyen!

2024-05-16

5 különleges májusi virág, aminek illatától még a szomszéd is megrészegül

Fedezzük fel együtt a legkülönlegesebb és legjobb illatú májusi virágokat, melyeknek illata valóban részegítő tud lenni, hiszen annyira kellemesek és finomak!

2024-05-16

Uborka tápoldatozás a nagymama titkos receptjével

Így tápoldatozzunk uborkát sikeresen, a nagymamám titkos uborka tápoldat receptjével. Ez a trükk garantáltan be fog válni neked is és gyönyörű uborkáid lesznek!

2024-05-18

Virágok, amelyek különösen jól bírják a nyári hőséget

Virágzó nyár: 5+1 virág, ami nem fél a hőségtől! Színes virágözön a nyárban? Válassz hőálló növényeket! Ismerd meg a legmegbízhatóbb virágokat a forró napokra!

2024-04-23

Az ókori argentinok háziállatként tarthatták a rókákat

Eddig nem is sejtett felfedezést tettek kutatók a rókával kapcsolatban. Az ősi argentinok háziállatként tarthatták a rókát? Bizonyíték is van!

2024-04-29

Nem szabad bántani a lopódarázsat, elmondom miért

Meglepődsz! A lopódarázs nem ellenség - olvasd el, miért! Mutatjuk, miért tilos bántani a lopódarazsat, Boros Tibor méhraj befogó tippjeivel és tanácsaival!

2024-04-29

Ezért NE használj rovarcsapdát tavasszal virágzáskor

Ne öld meg a méheket! Ezért káros a rovarcsapda használata a tavaszi virágzásnál. Mutatjuk miért fontosak a méhek a beporzáshoz, és hogyan védheted őket!

További cikkek ebben a témában


Tovább a Lexikonhoz

glikolízis

a magasabb rendű szervezetekben végbemenő lebontó folyamat. Köztes termékei a glükózfoszfát... Tovább

laza kötés

1. A lapocka izmoltsága és függesztése ált. hiányos, a törzs a lapockaporcok közé süpped... Tovább

Tovább a lexikonra
Állatok Érdekességek