A minőségi búzatermesztés kritikus elemei
Évszázadok óta, tradicionálisan meghatározó jelentőségű növénytermesztési ágazat hazánkban a búzatermesztés.
Termesztésével gyakorlatilag – a területnagyságtól függetlenül – valamennyi üzemben, gazdaságban foglalkoznak. Ahogy az elmúlt néhány év is meggyőzően bizonyította, termesztésének sikere (azaz a termésátlag, az értékesítési ár, a minőség) nagyban meghatározta a növénytermesztési főágazat, tágabb értelemben az üzem gazdálkodási eredményességét.
A jövőben – hazánk nyitott gazdaságpolitikája mellett – az egyes mezőgazdasági, növénytermesztési ágazatok lehetőségeit, fejlesztési irányait jelentős mértékben befolyásolja az EU-hoz való csatlakozásunk, az integrációs szervezetben hozott döntések, az abban zajló gazdasági folyamatok (CAP stb.). Érdemes és szükségszerű összehasonlítani a jelenlegi EU tagországok és Magyarország búzatermesztését. A 15 EU tagország igen tekintélyes termelési egységet jelent a világ búzatermesztésében (mintegy 20 %-át teszi ki a világ termelésének). Az elmúlt években a búza vetésterülete növekvő tendenciát mutatott (mintegy 8-9 % növekedés 1995-2000 között). A dél-európai EU tagországokat leszámítva intenzív búzatermesztést folytatnak a tagországok (a nagy termesztő országokban Franciaország, Németország, Nagy-Britannia 7 t/ha feletti szinten), rendkívül kiegyenlített termésátlagokkal (a kedvezőbb éghajlati adottságok mellett az agrotechnika magas színvonala is hozzájárul ehhez). Erőteljes külkereskedelmi forgalmat bonyolítanak le az EU országok búzából (és lisztből): tekintélyes (35 millió tonna) export mellett jelentős az importjuk (20 millió tonna) is, amelynek jelentős hányadát a megfelelő sütőipari minőség biztosítására használják fel (1. táblázat).
A búzatermesztés fontosabb mutatói az Európai Unió országaiban
(FAO adatok)
Ország
|
Vetésterület (e ha)
|
Termésátlag (t/ha)
|
1995
|
2000
|
1998
|
1999
|
2000
|
Ausztria
|
256
|
294
|
5,07
|
5,43
|
4,47
|
Belgium-Luxemburg
|
218
|
229
|
7,98
|
8,34
|
7,14
|
Dánia
|
610
|
636
|
7,25
|
7,22
|
7,39
|
Finnország
|
101
|
159
|
2,89
|
1,99
|
3,46
|
Franciaország
|
4745
|
5269
|
7,61
|
7,24
|
7,13
|
Németország
|
2579
|
2971
|
7,20
|
7,51
|
7,28
|
Görögország
|
879
|
856
|
2,20
|
2,33
|
2,07
|
Írország
|
71
|
81
|
8,03
|
8,77
|
8,72
|
Olaszország
|
2482
|
2318
|
3,62
|
3,24
|
3,22
|
Hollandia
|
135
|
138
|
7,38
|
8,33
|
8,55
|
Portugália
|
296
|
249
|
1,02
|
1,65
|
1,72
|
Spanyolország
|
2126
|
2370
|
2,84
|
2,1
|
3,09
|
Svédország
|
261
|
4,02
|
5,65
|
6,02
|
6,30
|
Nagy-Britannia
|
1859
|
2086
|
7,56
|
8,05
|
8,01
|
EU
|
16618
|
18057
|
6,02
|
5,70
|
5,84
|
Búzakereskedelem (búza és liszt = búzaegyenértékben, M.e.: ezer tonna)
|
1994
|
1995
|
1996
|
1997
|
Export
|
45.209
|
36.143
|
33.450
|
34.169
|
Import
|
17.502
|
18.948
|
20.336
|
21.587
|
Az elmúlt évek hazai búzatermesztési adatai azt bizonyították, hogy elsősorban a stabilitás hiánya volt a jellemző a termelésünkre: erőteljesen ingadozott a vetésterület (700 és 1.200 ezer ha között), a termésátlag – a lehetőségekhez képest – alacsony és ingadozó volt (3,3-4,2 t/ha között), valamint a minőségben is számos gond jelentkezett (pl. 1998. év fuzárium-fertőzöttsége, alacsony esésszáma stb.). A hazai búza felhasználás (sütőipar, takarmány, vetőmag stb.) meglehetősen stabil, vagy stabillá tehető, a megtermelt „felesleget” külső piacokon kell értékesíteni (2. táblázat).
A búzatermesztés fontosabb mutatói Magyarországon
Év
|
Vetésterület (ha)
|
Termésátlag (kg/ha)
|
1995
|
1.108.000
|
4164
|
1996
|
1.193.340
|
3278
|
1997
|
1.247.569
|
4215
|
1998
|
1.183.540
|
4139
|
1999
|
734.097
|
3595
|
2000
|
1.024.000
|
3622
|
2001
|
1.204.000
|
4300
|
Búzakereskedelem M.e.: ezer tonna
|
1994
|
1995
|
1996
|
1997
|
1998
|
1999
|
Export
|
839
|
3.279
|
393
|
1.235
|
1.894
|
599
|
Import
|
57
|
6
|
15
|
4
|
1
|
1
|
Bármely külföldi piac mennyiségben és minőségben stabil exportört igényel, amely – sajnálatos módon – nem mondható el hazánkról. Rendkívül erőteljes mennyiségi ingadozás volt jellemző a magyar búza és liszt exportra, a minőséget is célszerű lenne javítani és stabilizálni. Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a minőségi magyar búzának stabil helye lesz egyrészt az EU piacán (mint tagország termékének), mind a környező és távolabbi országokban egyaránt.
A hazai búzatermesztés régebbi fejlesztési koncepciója a mennyiség primátusa mellett alig, vagy egyáltalán nem vette figyelembe a differenciált, felhasználótól függő minőséget. A jövőbeli fejlesztésben a minőség prioritása mellett azt is hangsúlyozni szükséges, hogy a mennyiségi optimumot is szükséges elérni. A mennyiség és minőség növelése és javítása elképzelhetetlen a termesztéstechnológia korszerűsítése nélkül, amely a közgazdasági-pénzügyi feltételrendszer javítását és főleg stabilizálását követeli meg.
Hazánk EU integrációja – éppen azért, mert egy rendkívül igényes minőségi piacról van szó – újfajta gondolkodást igényel a hazai gazdálkodóktól. A minőségi termelés (így a minőségi búzatermelés is) nemcsak a végtermék magasszintű, stabil és felhasználótól függően differenciált minőségét jelenti, hanem ennek megvalósítása megköveteli a minőségi termesztéstechnológiát (műveletek módja, ideje, kivitelezési minősége stb.), valamint – és erre is rövid időn belül fel kell készülnünk – a termesztéstechnológia környezeti minőségre gyakorolt hatásait is (azaz a környezetvédelmi kihatásokat). Célszerű tehát a minőséget ebben a 3 dimenzióban, de egységesen értelmezni és kezelni.
Közismert, hogy a búza minőségét a termesztéstechnológia mindhárom tényezőcsoportja (biológiai, ökológiai és agrotechnikai tényezők) befolyásolja, a tényezők hatásának mértéke, módja azonban eltérő. A minőséget befolyásoló tényezők olyan „féloldalú piramisba” rendezhetők, amelynek meghatározó eleme a fajta, a fajta helyes megválasztása. Az ökológiai tényezők közül az időjárás (nemcsak a betakarításkori, hanem az azt megelőző időszakoké is) determinatív jellegű. A legnagyobb variabilitást az agrotechnikai elemek között találjuk, amely egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy a sokoldalú interaktív hatások miatt nagy szakértelemmel és odafigyeléssel szükséges az optimális egyensúlyt megteremteni.
Több évtizedes tudományos munkánk eredményeinek felhasználásával meghatároztuk az egyes tényezők számszerűsített, minőségre gyakorolt hatását (1. ábra).
A minőségi búzatermesztés alapeleme a fajta megválasztása. Az elmúlt években egyre több jó minőségű búzafajta került elismerésre és köztermesztésbe hazánkban. Ezzel kapcsolatosan azonban két alapvető szempontot érdemes megemlíteni. A gyakorlatban, az üzemeink egy részében még mindig jelentős a spontán fajtaválasztás, amelynél a minőséget kevésbé, vagy egyáltalán nem veszik figyelembe. A másik szempont az, hogy a búzafajta minőségének megítélésénél csak egy-egy kiragadott mutatót (rendszerint sikértartalom) használják fel.
A minőségi búzatermesztésben az adott fajtától természetesen nemcsak kiváló, komplex minőséget, hanem jó termőképességet is elvárunk, amelynek figyelembe vétele tovább szűkíti a lehetséges, választható fajták körét.
Az optimális, vagy optimálishoz közelítő agrotechnikával egyrészt elősegíthetjük a fajta potenciális minőségének érvényre jutását, realizálódását, másrészt csökkenthetjük a kedvezőtlen ökológiai (időjárási, talajtani, domborzati stb.) hatásokat. Valamennyi agrotechnikai tényező – direkt vagy indirekt módon – befolyásolja, módosítja a búza minőségét.
Az agrotechnikai tényezők közül a trágyázás gyakorolja a legnagyobb hatást a búza minőségére. Tudományos eredmények, gyakorlati tapasztalatok egyaránt azt bizonyították, hogy a makroelemek közül a N hatása determinatív jellegű – a fehérjeképződés mennyiségi és minőségi folyamatain keresztül – a búza minőségére. Napjaink hazai tápanyagvisszapótlási gyakorlatában viszont arra kell felhívni a figyelmet, hogy számos területen, táblán más elemek (elsősorban a P) is beléptek a limitáló tényezők közé.
Direkt és jelentős hatású a növényvédelem a búza termésminőségére. Megfelelő gyomirtás és állati kártevők elleni védelem (poloskák, vetésfehérítő, levéltetvek stb.) mellett döntő hatású a lombozat és a kalász betegségek elleni védelme. Több éves növényvédelmi kísérleteink azt bizonyították, hogy a levél- és kalászvédelem jelentősen, pozitív módon befolyásolta a búza minőségi paramétereit. A megfelelő fungicid hatóanyag, valamint a kezelési-kijuttatási időpontok helyes megválasztására hívja fel a figyelmet az a különbség, amelyet a fungicidkezelések átlaga és a legjobb kezelés között lehetett megállapítani.
Összefoglalva megállapítható, hogy a minőségi búzatermesztés növénytermesztési feltételrendszere potenciálisan adott hazánkban. A minőségi búza előállítása olyan „kitörési” pontot jelenthet a magyar növénytermesztésben, amely döntő fontosságú ágazatot, rendkívül sok termelőt érint. Ahhoz, hogy ténylegesen minőségi magyar búzát nagy volumenben előállítsunk a fajta, a műszaki háttér, az input-anyagok, a szakértelem mellett kedvező és stabil gazdasági szabályozó rendszer megteremtése is elengedhetetlenül fontos lenne.
(KSH adatok) |