Megvan, kik vétóznak a magyar földeken

Megvan, kik vétóznak a magyar földeken

Káosz alakult ki több vidéki településen amiatt, hogy máig nem lehetett megalakítani az úgynevezett helyi földbizottságokat, amelyeknek május elsejétől "vétójoggal" véleményezniük kellene az újonnan kötött földadásvételi szerződéseket a földhivatali bejegyzések előtt. A kormány a testületek létrehozásáról máig nem adott ki részletes szabályozást, de egy márciusban köröztetett rendelettervezet alapján egyes településeken túlbuzgó gazdák önhatalmúlag mégis létrehoztak ilyen bizottságokat, amelyek azonban nyilvánvalóan törvénytelenek. Úgy néz ki, legális földbizottságok egyelőre nem is jöhetnek létre, mert szerepüket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán (NAK) belül már tavaly megalakult települési agrárgazdasági bizottságok veszik át.

A tavaly nyáron elfogadott új földforgalmi törvény írja elő, hogy az idén május elsejétől úgynevezett helyi földbizottságoknak kellene véleményezniük az újonnan kötött földadásvételi szerződéseket. Az új testületeknek a helyi földhasználó gazdálkodókból kellett volna megalakulniuk, és a törvény értelmében gyakorlatilag vétójoguk lett volna abban, hogy a földhivatalok bejegyezhetik-e vagy sem az új földvásárlási megállapodásokat. Ily módon e szervezetek határozhatták volna meg, hogy ki vehet és ki nem egy-egy településen földeket.

A földbizottságok létrehozását végrehajtási kormányrendeletnek kellett volna szabályoznia, ilyen jogszabály azonban a mai napig nem jelent meg. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) ugyanakkor az év elején készített egy rendelettervezetet, amely a szakmai egyeztetések miatt számos gazdálkodóhoz eljutott. Sokan pedig a jogszabály megjelenését tényként könyvelték el, ezért annak ellenére is hozzáláttak a bizottságok megszervezéséhez, hogy a kormányrendeletet végül nem tették közzé.

Az agrarszektor.hu értesülései szerint egyes településeken még márciusban – a meg sem jelent kormányrendeletre hivatkozva – hirdetmények jelentek meg a földbizottságok létrehozásával kapcsolatban. Egyes helyeken pedig a gazdálkodók önhatalmúlag meg is alakítottak ilyen bizottságokat, holott azoknak semmilyen jogszabályi alapjuk nem volt, így nyilvánvalóan törvénytelenül jöttek létre. A gazdálkodói sietségre magyarázatot adhat, hogy sok földhasználó aktívan bele kíván szólni a helyi földügyekbe, és ehhez a „nagy hatalommal felruházott” földbizottságok jó alkalmat adtak volna.

Csakhogy egyelőre úgy tűnik, ilyen testületek ezután sem jöhetnek létre, mert feladatukat a NAK-on belül még tavaly megalakított települési agrárgazdasági bizottságok veszik át. Az agrarszektor.hu értesülései szerint a NAK ennek érdekében április végi országos küldöttgyűlésén módosítja is alapszabályát. A települési agrárbizottságok véleményeiket a kamara megyei elnökségeinek továbbítják majd, amelyek a helyi testületek döntését képviselve adnak állásfoglalást a földhivataloknak.

A helyi földbizottságok és a kamarai települési agrárgazdasági bizottságok ugyanakkor nem feltétlenül felelnek meg egymásnak, mivel utóbbiaknak olyanok is tagjai lehetnek, akik nem földhasználók. Ezért a földbizottsági feladatok NAK-hoz telepítése nem teljes mértékben igazodik a földforgalmi törvényben rögzített eredeti célokhoz.

Egyébként a tavaly kialakított új földjogi szabályozás is szánt szerepet a NAK-nak, de csak abban az esetben, ha az akkor még preferált földbizottságok valamilyen okból május elsejéig nem jöttek volna létre vagy később működésképtelenné váltak volna. A korábbi elképzelések szerint tehát a kamara területi (megyei) szervezetei „vészhelyzetben” kaptak volna földügyi feladatokat, nem pedig általános jelleggel, mint ahogy a mai elképzelésekben szerepel.

A VM az agrarszektor.hu-nak nem adott választ arra, hogy a végrehajtási kormányrendelet miért nem jelent meg. A tárca kérdéseinkre hetekkel ezelőtt csupán azt közölte, hogy a „jogszabály kiadás alatt áll”.

Egyes vélemények szerint a kormányrendeletet azért nem tették közzé, mert az áprilisi országgyűlési referendum előtt nem akarták tovább terhelni a települési jegyzőket, akiknek a helyi földbizottsági választások levezénylését is feladatul szabták volna. Most viszont már nincs idő arra, hogy a földbizottságok felállítását május elsejéig le lehessen vezényelni, ezért esett a kormány választása a NAK-ra. Az azonban továbbra is nyitott kérdés maradt, hogy a kormányrendeletet később mégis megjelenhet-e, és ez alapján a földbizottságok valamikor létrejöhetnek-e?