A lucerna karakterisztikája és speciális oltóanyagigénye, biológiai oltóanyagok

Lucernaszenázs - alapanyagspecifikus starterek

A LUCERNA KARAKTERISZTIKÁJA ÉS SPECIÁLIS OLTÓANYAGIGÉNYE:

Két fő silótakarmány-készítésre használt takarmánynövényünk a kukorica és a lucerna erjeszthetőségi jellemzőiben alapvetően eltér egymástól. A kukorica magas cukortartalmú és alacsony pufferkapacitású (=ellenállás a savanyítással szemben), könnyen silózható növény. A lucerna nehezen silózható, mivel a fonnyasztott növény erjeszthető szénhidráttartalma a kukoricával ellentétben alacsony. A kukoricával szemben viszont magas a növény fehérjetartalma, ami ugyanúgy pufferkapacitást növelő tényező, mint a gyorsan növő lucerna szerves savainak és sóinak pufferrendszere. A lucerna jó rostszerkezete az említetteken túl még nehézzé is teszi a siló feltöltését és tömörítését. Ezeket a problémákat tetézi a lucernaszenázsok általában magas szárazanyag-tartalma (>40%), ami aerob instabilitási problémákat (melegedés, energiacsökkenés, pH-növekedés, fehérjebomlás, bevitelcsökkenés stb.) okoz.

Az előbbiekben említett okok miatt a lucernaszenázsok erjesztésére speciálisan a lucernához kifejlesztett szenázsoltóanyagok alkalmazására van szükség ahhoz, hogy a megfelelően gyors, megfelelően alacsony, stabil pH-ra történő savanyítást tökéletesen meg tudjuk valósítani, illetve magas szárazanyag-tartalmú alapanyagok esetén (40-60%) is a szenázsok megfelelő aerob stabilitását biztosítani tudjuk. A magas szárazanyag-tartalmú aerob stabil szenázs védett a penész és élesztőfejlődéssel, tehát a romlást beindító tényezőkkel szemben.

A gondolatmenet fordítva is igaz: a kukorica savanyítására kitalált starterek a kívántnál sokkal gyengébb eredményeket hoznak a lucerna esetében. Nagyobb mértékű lesz a fehérjebomlás, nem elégséges mértékű a savanyítás (ez főleg alacsonyabb szárazanyag-tartalmak esetén gond 35% körül), magasabb lesz az ecetsavtartalom, gyengébb az érzékszervi minőség, aerob instabilitás stb. jellemzik.

LUCERNASPECIFIKUS BIOLÓGIAI OLTÓANYAGOK:

A „klasszikus” oltóanyagokat, melyek homofermentatív tejsavbaktériumokból állnak (savanyító baktériumok, mint pl: Lactobacillus plantarum, Pediococcus acidilactici) szilázsok savanyítására tervezték. Ezek a baktériumok a lucernában nem találnak elegendő erjeszthető cukrot ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű tejsavat képezhessenek. Ezért a baktériumokat cellulózbontó enzimkomplexszel kell kombinálni, hogy a megfelelő mennyiségű erjeszthető cukor rendelkezésükre álljon. Ilyen homofermentatív erjesztő baktériumokat és cukor felszabadító celluláz enzimet tartalmaz a LALSIL PS szenázs oltóanyag, amely megfelelő potenciállal rendelkezik az alacsony- és közepes sz.a.t. szenázsok (30-45%) savanyításához. A LALSIL PS a megfelelő állapotban vágott, elegendő erjeszthető cukrot tartalmazó (megfelelő napszakban vágott + enzim), normál pufferkapacitású, jól tömörített lucerna-alapanyagot 2 héten belül lesavanyítja, aminek takarmányínséges időkben fontos szerepe lehet.

Ez az összetétel már elegendő a megfelelő savanyításhoz, azonban mi a helyzet a siló megnyitása utáni aerob stabilitással?

Ahhoz, hogy az aerob instabilitásért (melegedés, pH-növekedés, veszteségek, mikotoxinok, bevitelcsökkenés) felelős élesztőket és penészeket gátoljuk a Propionibacterium acidipropionici-t és a Lactobacillus buchneri-t tudjuk hatékony starterösszetevőként felhasználni.

A Lallemand a közepes és magas szárazanyag-tartalmú (40-60%) lucernaszenázsokhoz speciális szenázs oltóanyagot tervezett. Ez atermék a LALSIL DRY, ami segít a kiváló minőségű magas szárazanyag-tartalmú lucerna szenázsok elkészítésében.

A LALSIL DRY egy ozmotoleráns (gyors szaporodásra képes a magas szárazanyag-tartalmú szenázsokban is) homofermentatív tejsavbaktériumot, a Pediococcus acidilactici MA18/5M-t, és a szabadalmaztatott gombaellenes Lactobacillus buchneri NCIMB 40788 tejsavbaktériumot kombináltan tartalmazza egy celluláz/hemicelluláz enzimkomplexszel, amely enzim a LALSIL PS-nek is egyik fő alkotóeleme.

A LALSIL DRY elsődleges aktivitása a szenázs gyors lesavanyítása, ami garantálja, hogy a takarmányozási érték, valamint a szenázs érzékszervi paraméterei a friss lucernához nagyon közelállók lesznek. Az 1. táblázat közepesen fonnyasztott (45% sz.a.t.) lucernaszenázs erjedésdinamikai eredményeit mutatja.

Ez a gyorsabb silósavanyítás demonstrálja az enzimkomplex (növeli az erjeszthető cukrok mennyiségét) és a Pediococcus acidilactici MA18/5M (a cukrokat sokkal hatékonyabban és gyorsabban tejsavvá alakítja, mint a kontroll) szinergens hatását.

A savanyítási fázist követően (2-6 héttel a siló zárása után) a Lactobacillus buchneri NCIMB 40788 az L-tejsav egy részéből szinergens hatású gombaellenes anyagcseretermékeket termel (1,2-propándiol, 1-propanol, propionsav, ecetsav), meghatározott, a penész és élesztőcsírákat igen hatékonyan gátló és pusztító arányban (1. ábra).

Ez a kísérlet látványosan bizonyítja, hogy 1 hónappal a besilózás után a LALSIL DRY-val kezelt szenázs élesztő- és penésztartalma 10000-szer kisebb, mint a kezelés nélküli kontroll silóé.

A siló megnyitása után ennek a gombapusztító és gombaellenes hatásnak két alapvető fontosságú előnyét figyelhetjük meg:

- Az egyik a jobb pH stabilitás (2. ábra).

A pH nyitás utáni stabilan tartásával a LALSIL DRY biztosítja a koliformok-, listeria- és vajsavbaktérium-mentes szenázst! A takarmányozási érték nem fog csökkenni, a patogén mikrobás fertőzés esélye alapvetően csökken, és a tej mikrobiológiai minősége sokkal jobb lesz.

- A másik jótékony hatás a hidegebb silófelület (3. ábra)

Az instabil szenázsokban a nyitás után az élesztők elkezdik felhasználni a tejsavat (természetes tartósítószer), amelynek azonnali pH-növekedés, melegedés és energiacsökkenés az eredménye. Az élesztők mellett a penészgombák is teret nyernek, aminek a növekvő mikotoxinszint az egyik eredménye. Az aerob romlás következő fázisában a pH a mikrobiológiailag stabil szint fölé emelkedik és beindul a másodlagos baktériumos fermentáció (vajsavbaktériumok, koliformok stb.), aminek eredménye a gyors romlás.

A Lalsil DRY-val kezelt szenázsok esetén megfigyelt stabil hőmérséklet a nagy aerob stabilitás indikátora, és egyúttal ez a garancia a jobb bevitelre, a kisebb veszteségre és a kisebb mikotoxin veszélyre.

Ez a hatás különösen fontos a meleg szezonban, amikor a meleg takarmány drasztikusan csökkenti a tejhozamot alapvetően meghatározó étvágyat és bevitelt. A telepek a LALSIL DRY-val megakadályozhatják az aerob instabilitást, és biztosíthatják a csökkenés mentes tejtermelést a meleg időszakokban is.

A keveréktakarmányok használata is igazolja a LALSIL DRY alkalmazásának előnyeit. A keverési folyamat tökéletes feltételeket biztosít a gombák szaporodásához (levegő bőven van). Ha a TMR egy része védett az instabilitással szemben, a keverék penész és élesztőfejlődése lassabb lesz. Ugyanez igaz a kukoricaszilázsok vonatkozásában is.

A LALSIL DRY azért került kifejlesztésre (és alkalmazását azért hagyták jóvá hivatalosan számos országban), hogy az alacsony cukortartalmú és magas szárazanyag-tartalmú szenázsok - mint például a lucerna szenázsok -, savanyítása és aerob stabilitása együttesen megoldott legyen.

A cikk konklúziójaként újra kiemelendő, hogy a nehéz erjeszthetőségi paraméterekkel rendelkező lucernaszenázsok, alapanyagspecifikus, az erjeszthető cukrok mennyiségét jelentősen növelő (cellulóz > glükóz), megfelelően nagy beoltási csíraszámú, gyors savanyító-képességű startereket igényelnek.

Ha a szárazanyag-tartalom magas, és a takarmány az aerob instabilitásra hajlamos, akkor az előbbi paramétereken kívül a lucernaspecifikus oltóanyag elegendően magas csíraszámú penész- és élesztőgátló mikroorganizmust is kell, hogy tartalmazzon.