Gyűjtsük össze a levágott ágakat, venyigéket, mert ezek képezik a domboságy alsó rétegét. A kerti- és konyhai hulladékból érleljünk komposztot. Jó minőségű kerti földből - olyan helyről, ahol nem volt vegyszerezés - és tőzegből keverjük össze a borítóréteget.
Helyét legjobb olyan gyepes területen kijelölni - észak-déli irányú hossztengellyel -, ahol nem használtak vegyszereket. A domboságy általában 1,4-2,2 méter széles, míg hosszát a rendelkezésre álló terület és anyag szabja meg. A kijelölt alapterületről kiemeljük a kockára vágott gyeptéglákat, és az egyik oldalán egymásra rakjuk felhasználásig. Az árkot körülbelül harminc centiméter mélyre ássuk, és a földet szintén oldalra rakjuk. Az árok közepére ötven-hatvan centiméter szélességben rakjuk az ágakat, a venyigéket, és erre helyezzük a gyeptéglákat, füves részükkel lefelé, majd alaposan megtapossuk. Ezután harminc centiméter vastagságban ráterítjük a nedves, korhadó lombot, komposzttal és földdel keverve. A kirostált gilisztakomposztot öt centiméteres rétegben helyezzük a ledöngölt lombrétegre, majd erre húsz centiméter vastag termőtalajt terítünk, jó kerti földből. A gerincre érdemes lyuggatott csövet fektetni, melyen keresztül folyamatosan adagolhatjuk az öntözővizet. Hasznos az ősszel elkészített domboságyat mustárral, spenóttal bevetni, hogy az esőzések ne tegyenek kárt benne. Takarhatjuk lombbal is, ágakkal vagy hálóval, hogy a szél el ne hordja.
A domboságyak öt-hat évig hasznosíthatók, utána bogyós gyümölcsöt hozó bokrokat ültethetünk a helyükre. A termés betakarítása után lehetőleg minden ősszel vessünk zöldtrágyának pillangósvirágú növényt, hogy a felső rétegbe természetes módon juttassunk tápanyagot (bükkönyös rozs vagy búza és borsó ajánlható).
Az ágyakba tavasszal korábban vethetünk, mint a szabad földbe, mert a körülötte kialakított "tipegő" nedves talajon is lehetővé teszi a munkát, másrészt a korhadó anyag alulról melegíti a talajt, és ha ezt még fátyolfóliával is takarjuk, korábban szüretelhetjük hidegtűrő növényeinket.
Kiültetéskor vegyük figyelembe a növények társíthatóságát is. A retek például jól elvan a káposztafélékkel, a gyökérzöldségekkel, valamint a vöröshagymával. Nem szereti viszont az uborka és a brokkoli közelségét. A tenyészterület-igényre is ügyeljünk, mert a domboságyon is szükségük van a növényeknek fényre. Védőnövényként, szegélybe vagy köztesként és dísznek is ültessünk bársonyvirágot és körömvirágot. A betakarított koraiak - saláta, retek, zöldhagyma - helyére palántákat ültethetünk.
A téli borsó vetése izgalmas kertészeti projekt, amely lehetővé teszi, hogy a természet ritmusát követve már tavasszal az elsők között szüretelj friss, zsenge borsószemeket. Ha te is megpróbálkoztál ezzel a módszerrel, gratulálok, a nehezén már túl vagy! ...
A téli sarjadékhagyma (Allium fistulosum), vagy ismertebb nevén metélőhagyma, az egyik legpraktikusabb növény, amit kertben vagy cserépben nevelhetsz. Ez a strapabíró, évelő hagymafajta nemcsak jól tűri a hideg időjárást, hanem egész évben friss zöldet bi...
A gyümölcsfa ültetése ősszel bátran kivitelezhető, hiszen a talaj hőmérséklete még meleg, és a csapadékosabb idő kedvez az új hajtásoknak. De hogyan is láss hozzá? Milyen lépéseket érdemes követni, hogy a fiatal fa sikeresen megeredjen és a következő évek...