Mindent elmondunk nektek, amit csak tudnotok kell a díszcserjék tavaszi metszéséről, gondozásáról, ezek a nagyon hasznos tanácsok sokat fognak segíteni abban, hogy ezek a növények csodálatosan szépek legyenek egész évben!
Fagymentes időben a metszéssel jó lesz sietni, ha azt akarjuk, hogy időben végre tudjuk hajtani a metszés után lemosó permetezést is! De ne essünk neki mindennek! Sok tavasszal virágzó cserjét csak virágzás után metsszünk, különben nagy igyekezetünkben a leendő virágaitól is megszabadítjuk.
Még kihajtásuk előtt, kora tavasszal érdemes metszeni a késői virágzású cserjéket, mivel ez fogja eredményezni a nyári virágzás sokaságát. Ezek a növények júniustól egészen a fagyok beálltáig nyílnak, ilyen növény például a cserjés pimpó, a mályvacserje vagy éppen a gyöngyvessző.
Erősebb visszavágást igényelnek az idősebb növények, itt nem csak a beteg, elhalt részeket vágjuk le, hanem a túlságosan öreg ágakat is érdemes is eltávolítani. Fiatalabb cserjék esetében a vastagabb, előző évi vesszőket 5-8 rügyre, a vékonyabbakat 1-3 rügyre vágjuk vissza. Fontos tudni azt is, hogy néhány faj nem igazán szereti a metszést, ilyen például a fehér som illetve a boglárkacserje. Ezen növények esetében ügyeljünk arra, hogy csak a beteg, elhalt növény részeket, illetve az elöregedett ágakat vágjuk le, más ágakat ne bántsunk!
Ne féltsük a későn virágzó félcserjéket sem, ugyanis erőteljes metszést igényelnek, az idős részeket akár tőből is kivághatjuk, ugyanis az alsó rügyekből szépen kihajtanak. Ilyenkor remek alkalom nyílik arra, hogy alakítgassuk ezeket a növényeket, ha a tavalyi évben csak pár ágat hoztak, akkor érdemes drasztikus metszést alkalmazni. További hasznos információk a következő oldalon!
Az olyan növények esetében, amik csak a termésükkel illetve a vesszőjükkel díszítenek, elengedhetetlen a kora tavaszi metszés, ugyanis csak akkor lesz elég idejük a termésképződésre, ha elvégezzük a metszést időben. A metszést kihajtás után végezzük, de csak akkor, ha túlburjánzott a növény.
Azok a növények is igényelnek metszést, amik lombfakadás előtt virágzanak. Ezeket a növényeket elvirágzás után metsszük meg, ilyen növény például a téli jázmin vagy a babarózsa.
A késő tavasszal, nyár elején virágzó cserjéket is kora tavasszal célszerű metszeni. Ilyenek a jezsámenek (Philadelphus), a rózsaloncok (Weigela), a gyöngyvirágcserjék (Deutzia). Metszésük ne legyen erőteljes, mert az alapi részekből nehezen újul meg.
Lomblevelű örökzöld cserjék esetében alakító metszés végezhető. Ilyen növények a babérmeggyek (Prunus laurocerasus fajták), mirtuszloncok (Lonicera nitida, L. pileata), kecskerágók (Euonymus), magyal (Ilex), korallberkenye (Photinia), prágai bangita (Viburnum x pragense)
Örökzöld lomblevelűekből készült sövény esetében évente 2-3 alkalommal végezzük el a metszést. Ebben az esetben a fiatal hajtásokat minél több elágazásra, hajtásképződésre kell serkenteni. Ilyen növény a fagyal (Ligustrum), a puszpáng (Buxus), a japán kecskerágó (Euonymus japonicus), a júlia borbolya (Berberis julianae).
A gyümölcsfa őszi metszése az egyik legfontosabb lépés a gyümölcsfa egészségének megőrzésében és a jövő évi termés elősegítésében. Ha megfelelően végzed, a fa erőteljesen fejlődhet, és bőséges termést hozhat. Cikkünkben tapasztalt kertészeti szakember has...
A gyümölcsfák metszése alapvető fontosságú a fák egészségének megőrzése és a terméshozam maximalizálása érdekében. Ebben az útmutatóban áttekintjük a tavaszi metszés alapvető lépéseit, a fa kiválasztásától a koronakialakításig. Az itt található információ...
A futórózsa csodálatos dísze lehet a kertnek, de megfelelő gondozás és metszés nélkül elveszítheti formáját és szépségét. Az őszi metszés kulcsfontosságú a növény egészsége szempontjából, hiszen így készíthetjük fel a rózsát a hideg téli hónapokra és a kö...