Az állami földpályázaton nyertes új bérlők kezdték szombat reggel beszántani a korábbi – földpályázatokon vesztes - bérlő, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. által ősszel és tavasszal elvetett növényeket a Fejér megyei Kishantoson. A Kft. illetékesei feljelentést tettek.
Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. tulajdonosai, alkalmazottai mellett a Greenpeace Magyarország, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége és a Magyar Természetvédők Szövetsége aktivistáit, ellenzéki politikusokat, valamint a földbérleti pályázaton nyertes gazdákat, illetve a feltehetően általuk felbérelt őrző-védő cég mintegy harminc alkalmazottját látta a földek közelében.
Bolye Ferenc a kishantosi központ társügyvezetője elmondta: szombat reggel értesítették arról, hogy traktorokkal elkezdték kitárcsázni az őszi búzát, borsót, napraforgót. Közölte: értesítették a rendőrséget és feljelentést tettek.
Jelezte, hogy a földpályázaton nyertes gazdák „nincsenek birtokban”, és több bírósági per is folyamatban van, amelyek lezárultáig jogtalan a tevékenységük. Elmondta, hogy április 25-től kezdődnek azok a bírósági tárgyalások, amelyek eldönthetik, „ki van birtokon belül”. "Legalább azt megvárhatták volna, mert utána jogszerűen az övék lehetett volna a termés is" – fogalmazott.
A Greenpeace aktivistái "ELÉG A PUSZTÍTÁSBÓL!" feliratú transzparenssel egy munkagép előtt a Fejér megyei Kishantoson 2014. április 12-én, miután az állami földpályázaton nyertes új bérlők elkezdték beszántani a korábbi - földpályázatokon vesztes - bérlő, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. által ősszel és tavasszal elvetett növényeket. MTI Fotó: Koppan Viktor
Ács Sándorné a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. másik ügyvezetője hangsúlyozta: több mint 140 millió forint értékű az a bionövényállomány, amelyet beszántanak. „A bírósági eljárás lezárását követően a nyertes learathatta volna a terményeket, vagyis az új gazdák saját maguknak is kárt okoznak” – tette hozzá.
Kiemelte, hogy novemberben nem történt meg a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) és a régi bérlők közötti átadás-átvétel, ezért „a jó gazda gondosságával művelték a földeket” és ezzel biztosították a folytonosságot és a gyommentességet a földeken. NFA máig nem számolt el velük, ezért követelte, hogy a tulajdonos vagy az új bérlő fizesse ki őket.
Közölte: hétfőn életveszélyesen megfenyegették ügyvezető társát az új bérlők, amikor egyik traktorukkal a földet művelte.
Árgyelán János a Jobbik Fejér megyei elnöke „a fideszes agresszió egyik csúcspontjának” nevezte a történéseket. „Egyértelmű politikai leszámolásról van szó, mert a fideszes oligarchák még a bírósági döntést sem várták meg, helyette pusztítás, rombolás folyik – fogalmazott.
Szabó Rebeka az Együtt-PM mezőgazdasági szakpolitikusa szerint mélységesen felháborító és megrázó, ami Kishantoson zajlik. „A bérleti joggal kapcsolatos bírósági eljárás ellenére agresszíven lépnek fel és a biominősítésű veteményeket tönkreteszik” – mondta.
Közölte: a kormányt nem érdekli a fenntartható biogazdálkodás, mert egy mintagazdaságot hagynak tönkre tenni.
A név nélkül nyilatkozó nyertes földbérlők elmondták: a jogtalanul elvetett növényeket kiszántják, a földeket jogszerűen használják, és majd az időjárás alakulásának megfelelően eldöntik, mit vetnek bele.
Bitay Márton a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára az MTI-nek elmondta: a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) nincs köze ahhoz, hogy Kishantoson a helyi gazdák megkezdték a szántást, de hozzátette: a gazdák jogszerűen használják az általuk elnyert földterületet.
Az államtitkár kifejtette, hogy a kérdéses állami földterületet az NFA pályázati úton haszonbérbe adta helyi gazdáknak, akik fél éve nem tudják azt használni, mert a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, amelynek tavaly ősszel lejárt a szerződése, nem hajlandó levonulni a területről. Hozzátette: Kishantos kárt okozott az államnak azzal, hogy nem engedte beszántani a területet.
Elmondta azt is, hogy a megkötött szerződés kötelezi a helyi gazdákat, akik a gazdálkodási tervükben számos kötelezettséget vállaltak, de nem tudják azokat végrehajtani, mert nem jutnak hozzá a területhez.
Bitay Márton tudatos provokációnak nevezte a kishantosiak akcióit. Közölte: mélységesen elutasítja, és nem ért vele egyet, mert a volt bérlőknek semmilyen jogosultságuk nincs használni a földterületet.
Emlékeztetett, hogy Kishantos korábban birtokvédelmet kért a székesfehérvári jegyzőtől, aki elutasította a kérelmet, arra hivatkozva, hogy nincs birtoklási jogosultságuk a területre. Az ügyben birtokper is folyamatban van.
A raktárbiztonság nehezen járható kötelék, és ennek növelése gyakran túlterhelőnek tűnik. A vállalat és a termékek védelmét egyensúlyban kell tartania a megfelelő hangnem és kultúra kialakításával, hogy az alkalmazottak ne érezzék úgy, hogy mindig megvádo...
A korszerű betakarítógépek aprítószerkezetének kedvező fajlagos üzemanyag-felhasználása miatt, valamint a tömörítés hatékonyságának növelése érdekében kukoricaszilázsaink szecskamérete átlagosan kevesebb, mint 2 cm. Sőt, silómaró alkalmazásakor akár 1 cm ...
Megéri fémzárolt vetőmagot vásárolni, hiszen a hamis vetőmag súlyos károkat okozhat a gazdaságnak. Magyarországon jelenleg csak a jogszabályban lefektetett követelményeknek megfelelő, az MgSzH (OMMI) által ellenőrzött vetőmagot szabad forgalomba hozni. A ...