A kertészkedés lehet egyszerre a leghasznosabb munka és a legjobb szórakozás is. Elérheted vele, hogy tiszta, teljes mértékben természetes ételek kerüljenek az asztalodra, ráadásul egy igényesen karban tartott kert még a birtok esztétikai értékét is megnöveli. Azonban mint a legtöbb hasznos és szórakoztató hobbi (vagy munka), a kertészkedés is költséges lehet. Íme néhány tipp, amik segíthetnek minimalizálni ezeket a költségeket!
1. Készítsd el a saját komposztodat
A kertnek mindenek előtt megfelelő talajra van szüksége, hogy jól „működjön”. A talaj vizsgálata és a megfelelő adalékanyagok hozzáadása az általános eljárás a megfelelő minőségű talaj kialakítására. Ez sajnos kifejezetten drága folyamat lehet. Egy költséghatékonyabb megoldás trágyával gazdagítani a talajt. Ez az agyagos, homokos, savas és lúgos talajra is megoldás lehet. A jó komposzt általában az összes tápanyagot tartalmazza, amire egy növénynek szüksége van – így a műtrágyákon is sokat spórolhatsz!
Habár komposztot sok helyen vásárolhatsz, a saját, házi készítésű minőségét semmi nem múlja felül. Komposztálás során a kerti „hulladék” és a konyhai maradékok mágikus (pontosabban biológiai) módon „fekete arannyá” változnak. A komposztálás nem kifejezetten nehéz feladat. Alapjaiban nincs szükséged másra, mint egy kijelölt helyre, ahová összegyűjtheted a komposztálnivalót, amit aztán nedvesen tudsz tartani – a többit a természet elvégzi helyetted. A mikroorganizmusok lebontják a különböző anyagokat és növelik a komposzt halom hőmérsékletét, bizonyos értelemben sterilizálva azt.
A jó minőségű komposzthoz nitrogénben (zöld) és szénben (barna) gazdag hozzávalókat is hozzá kell adnod a komposzthoz, méghozzá megfelelő arányokban. A zöld hozzávalók közé tartoznak a konyhai maradékok, lenyírt fű, zöld levelek stb. A barnák halmazát a kávézacc, fakéreg, szalma, száraz levelek és hasonlók alkotják. Ha nincs elegendő zöld vagy barna alapanyagod, viszonylag olcsón beszerezheted őket, a legtöbb szomszéd pedig biztosan szívesen és mosolyogva adja majd át neked azt a több zsák „szemetet” amiknek ők semmi hasznát nem vennék.
Az organikus, vagy szerves kertészet különösen akkor fontos, ha haszonnövényeket termelsz, hiszen az egyik legnagyobb előnye, hogy minden mesterséges adalékanyagtól mentes élelmiszerek kerülhetnek így az asztalodra. Hosszú távon természetesen nem csak egészségesebb, de olcsóbb megoldás is. Ha dísznövényekből alakítod ki kertedet, akkor az organikus módszerekkel sokat spórolhatsz a rovar- és gyomirtókon, illetve más vegyi anyagokon.
A vegyi anyagok mellőzése biztonságosabb megoldás a kertben játszadozó gyerekek és állatok számára is, nem is beszélve az elfogyasztott vegyszerek egészségügyi veszélyeiről. A kertbe érkező beporzást végző állatok sem szívesen látogatnak majd el hozzád, ha telemérgezed a virágokat.
A gyomok és kártevők minden kertben megjelenhetnek, függetlenül attól, hogy természetes, vagy vegyi ellátást kapott az adott terület. Azonban ezek ellen is léteznek bevált organikus megoldások. Ha biológiailag szeretnéd szabályozni a kártevőket kertedben, akkor azt természetes ragadozóik bevonzásával teheted meg. Az imádkozó sáskák és katicabogarak például előszeretettel fogyasztják a levéltetveket. Madáretetőkkel és vizes díszekkel szárnyas segítőket csalogathatsz a kertedbe, akiknek kedvenc csemegéik a különböző kártevők.
A mosószerhez kevert chilipor, a szappanos zöldségolaj és más keverékek hatékonyak lehetnek a nem kívánatos látogatók megfékezésében. A felszín sűrű talajtakaróval való lefedése megvédi a növényeket a talajban található kórokozóktól és azok spóráitól.
A magok, hagymák és hasonló ültetnivalók beszerzése költséges mulatság lehet. Egy sokkal gazdaságosabb megoldás csak néhányat vásárolnod, majd később megtermelni belőlük saját magjaidat és lemetszeni a hajtásokat dugványozásra. Számos növényt termeszthetsz a piacon vásároltakból. A zsálya, bazsalikom, rozmaring és menta is gyökeret növesztenek, ha egy nagyjából 10 centis hajtást vízbe teszel vagy azok szárai köré nedves papírt tekersz. Helyezd őket átlátszó vázákba és várd, hogy meginduljanak. Egy kevés gyökereztető hormon keverékkel elősegítheted számos dísz-, és haszonnövény fejlődését.
A kúszónövények hosszú szárait bujtással veheted rá arra, hogy több hajtást hozzanak. Fejbujtással különösen a hajlékony, lágyszárú növényekkel érhetsz el remek eredményeket. A légbujtást főleg az egyenes, fás szárú növényeknél szokás alkalmazni.
Ha dísz- vagy haszonnövények hagyaték változatait termeszted, akkor érdemes összegyűjteni a magjaikat, amikből újakat ültethetsz. A hibridekkel ellentétben, amik nem minden esetben fejlődnek olyanná, mint felmenőik, a hagyaték változatokon általában megjelennek az elődök jellegzetességei.
A legtöbb kertész szívesen megosztja terményét és ültetésre szánt magjait, hagymáit másokkal. Egy barátságosabb környéken elég, ha a helyiek fülébe jut, hogy kertet szeretnél indítani, és elképzelhető, hogy máris érkeznek majd az ajándék ültetnivalók (magok, vágott hajtások, stb.)
Ha nincs a közelben sok kertet gondozó ismerősöd, akkor a saját magad termesztett levágott hajtásokat akár el is ajándékozhatod. Ha valaki nem szeretné elültetni őket, a konyhában is jó hasznát veheti.
Az internet is remek eszköze lehet a cserélgetésnek. Elég csak felnézni néhány kertész fórumra vagy hasonló oldalakra és biztosan találsz majd néhány adok-veszek lehetőséget a különböző ültetnivalókra. Az eladásra vagy cserére szánt magokat gyűjtsd kis zacskókba, és írd rájuk a növény nevét, fajtáját, és a magok begyűjtésének dátumát.
