Szembemész a hagyományokkal…
A magyar hagyomány szerint a fát december 24-én állítják, és vízkeresztig (január 6.) áll! A karácsonyfa díszítésének szokása a 16. század körül kezdődött el. Kezdetben almát, diót, ostyát, mézespogácsa-alakokat, édességeket, valamint fából és textilből készült díszeket aggattak rá. A 19. század végén már a csillogó díszek váltak a karácsonyfa népszerű díszítőelemeivé.
Üvegdíszgyártásra vonatkozóan 1848-ból származik az első adat, Németországban már a század végén elkezdődött nagybani gyártása. A legfelül található dísz a fán a csúcsdísz. Ez korábban általában csillag alakú volt, és a betlehemi csillagot jelképezte, mára a legtöbb helyen felváltotta ezt a hegyes végű, csillogó gyöngyökkel kirakott „templomtoronyforma”.
Ennek ellenére mindkettőt használják, valamint egyre népszerűbb a masni a fa tetején. Magyar jellegzetesség a szaloncukor – selyem- és sztaniolpapírba csomagolt, esetleg csokoládébevonatos cukorka –, amit a díszekhez hasonlóan a karácsonyfa ágaira kötöznek.
A karácsonyfával rengeteg kártevőt viszel a lakásba!
Sokan nem tudják, de attól még sajnos igaz, a kivágott fenyőfákkal együtt rengeteg kórokozót és kártevőt bejuttatunk lakásunkba! Ezek az emberekre nem jelentenek veszélyt, viszont a bent lévő növényekre annál inkább! Egy pár évvel ezelőtt publikált közlemény szerint egy karácsonyra vásárolt fenyőfa akár 25 00 apró rovarnak is otthont adhat!
Ezek között megtalálhatók levéltetvek, toboztetvek, pajzstetvek, pókok, atkák, imádkozó sáskák, ormányosbogár-félék. Ezek pedig könnyedén átvándorolnak az addig ápolgatott növényekre is, és előbb-utóbb azt fogod észrevenni, hogy az összes növényed megbetegszik! Éppen ezért nem ajánlom senkinek azt, hogy már december elején bevigye otthonába a karácsonyfát, a legjobb, ha minél kevesebb ideig van bent!
