Az emberek többsége nincs tisztában azzal, hogy milyen növény valójában az alkörmös, sőt, sokan fel sem ismerik a kertjükben. Mostani cikkemben mindent elmondok nektek az alkörmösről, többek között azt is megtudhatjátok, hogy kell-e vele vigyázni vagy sem, érdemes most is velem tartani!
Az amerikai alkörmös bemutatása
Az amerikai alkörmös (Phytolacca americana, amerikai karmazsinbogyó, festőbogyó, festőszőlő, berzseny vérfürt) az alkörmösfélék családjába tartozó évelő, lágyszárú növény. Eredetileg Amerika mérsékelt éghajlatú területein volt megtalálható, de mivel alkalmazkodik a mediterrán, és a kontinentális éghajlathoz, így megtalálható Európa-szerte, kismértékben pedig még Afrikában is.
Zavart, felhagyott, bolygatott területeken pionír növény, fagyérzékeny, viszont a gyökeréről újra és újra képes kihajtani. Eredeti hazájában és a legtöbb elterjedési területén gyomnövényként tartják számon, Magyarországon mezőgazdasági kártétele nem jelentős, azonban természetes élőhelyén veszélyezteti a honos fajok életterét azok kiszorításával. Egyes területen borok színezésére használják, nálunk többnyire díszként ültetik.
Miről lehet felismerni az alkörmöst
Az alkörmös évelő növény, melynek már az első évben megvastagodik a fő gyökere, nagyon gyorsan kialakul a vastag, répaszerű gyökértörzse, ősszel a 9-10 centimétert is elérheti a gyökérnyak átmérője, és megjelennek a földfelszín alatt közvetlenül az oldalgyökerek is, melyek képesek többméteres talajréteget is átszőni. Fejlett gyökérrendszere tartja el a néha 3-4 méter magasra megnövő földfeletti részt. Szárai hengeresek, 5-7-esével ágaznak el a gyökérnyakból, majd újabb elágazásokkal dúsan borítják a talajfelszínt.
A beárnyékolt elágazások és a szárak alsó oldala zöld színű, a fénynek kitett szárrészek viszont lilás-pirosak. Levelei tojásdadok, lándzsások, épszélűek, kopaszok, és mattzöld színűek. A levelekkel átellenesen kiinduló virágzati kocsány áltengelyes elágazású szár, az elvirágzás után többszörösére nyúlik meg. Virágzata tömött, hengeres, nyúlánk fürt.
Virágai fehérek vagy pirosak, sugaras szimmetriájúak, öttagúak, általában május végétől szeptember-októberig virágzik. Fénylő zöldszínű bogyótermése beérés után fénylő fekete lesz. Az alkörmös egyes részei – bogyói, és gyökere legfőképpen-, erősen mérgezőek az emberekre és a legelő állatokra egyaránt, szóval kisgyermekes vagy állatbarát családok jobb, ha vigyáznak vele. Most pedig nézzük, mit kell tudnunk az alkörmös termesztéséről, a következő oldalon erről fogok beszélni!
